Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - SESZTÁK OSZKÁR, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
231 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Seszták Oszkár képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportja részéről. Öné a szó, képviselő úr. SESZTÁK OSZKÁR , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tis ztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2010 tavaszán győztes FideszKDNPkormánykoalíció, kormányzati többség alapfilozófiája volt a kezdetektől fogva, és jól felfűzhető az a cselekvéssorozat, ami az elmúlt két évben volt, hogy a korábbi pénzügyi spekulációra ala puló - azt mondhatnánk, virtuális - gazdaság helyett a munkaalapú gazdaság megteremtését tűzte ki célul. Ennek a kormányzati útnak egy jelentős állomásán veszünk most részt, jelesül a munkavédelmi akcióterv parlamenti vitáján. Ennek az akciótervnek egyik f ontos megalapozója az a törvényjavaslat, amiről Aradszki képviselőtársam beszélt, én pedig tisztem szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról beszélnék bővebben. Mindannyiunk előtt ismeretes az a szomorú tény, hogy Európában az elmúlt egy évben a legújabb statisztikai adatok szerint mintegy kétmillióval csökkent az állástalanok száma, ezzel szemben Magyarországon, mint ahogy mindenki előtt ismert, tudott, 120 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. Azt gondolom, hog y ez önmagában is beszédes és megkérdőjelezhetetlen tény, és olyan trendfordulót jelent, amelyet az eddigi kormányzati cselekvés során is követtünk, és most újabb, nagyon határozott lépésekkel igyekszünk tovább építeni. Azokra az ellenzéki kritikákra részb en válaszolva, amit többen megfogalmaztak már a mai napon, akár bizottsági véleménybe ágyazva is, miszerint két és fél évig tétlenkedés lett volna, azt kell mondanom, hogy olyanok voltak az ország makrogazdasági adatai, amelyek egy ilyen terv elindítását, egy ilyen akcióterv megfogalmazását lehetetlenné tették. Azon a pillanatnyi válsághelyzeten kellett úrrá lenni a parlamenti többségnek és a kormányzatnak, amelyet örököltünk önöktől. Csak egy jellemző adatot erre: mindannyiunk előtt ismert, hogy 3,5 százal ékra tervezték a 2010. évi költségvetési hiányt, ezzel szemben, ha nem történnek megfelelő intézkedések, amelyek nem a kisembereket sújtották Magyarországon, hanem a társadalmi felelősségvállalás jegyében más adózókat is bevontak, akkor 7 százalék, sőt tal án 89 százalék fölé csúszott volna a költségvetési hiány. A pillanatnyi válsághelyzet elhárítása után tehát tud a kormányzat, a parlamenti többség, a FideszKDNPfrakciószövetség egy olyan akciótervet megfogalmazni, amely a munkaalapú gazdaság megteremtés ét okkal és joggal kitűzheti, és az eredményeket is láthatóvá teszi meggyőződésünk szerint a következő években. A törvényjavaslat az egyszerűsítés érdekében két gyökeresen új, egyszerű és választható adónemet, adónem anyagi jogi szabályait vezeti be, valam int az adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket fogalmazza meg. Fontos még tudnunk, hogy nagyon jelentős munkavállalói kört érint ez a jogszabálycsomag, hiszen nagyon jelentős részben ez a kisvállalkozói, önfoglalkozt atói kör adja a magyarországi munkavállalókat, illetve ebből a vállalati, vállalkozói körből várhatjuk jelentős mértékben a munkahelyek teremtését. Az általam ismertetett törvényjavaslat első fontos célkitűzé se, illetve fejezete a kisadózó vállalkozások tételes adóját rögzíti. Ennek keretében a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint közkereseti társaság vagy betéti társaság lehet, aki ezt a választását, val amint legalább egy, általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami hatósághoz. Nagyon fontos, hogy be kell jelenteni ezt az egy újabb kisadózót. Persze, kizáró okok nem állhatnak fent; nyilván adótartozás és egyéb ilyen esetekben kizárt ez az adózási forma. Nagyon fontos tudnunk és újból megismételnünk, hiszen szinte hihetetlen a magyarországi adózók számára, hogy egy főállású kisadózó után 50 ezer forint az adó mértéke ezt követően jövő évtől fogva, illetve nem főállású után 25 ezer forint a fizetendő adó - persze nyilvánvalóan vannak korlátok : ha a vállalkozás bevétele meghaladja a hatmillió forintot, az azt meghaladó rész után az
