Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Megemlékezés Zwack Péter volt országgyűlési képviselő haláláról - Marian Lupu, a Moldovai Köztársaság parlamentje elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
24 nyugdíjakat euróban számolva, az 250 euró havonta. Amikor ezt Nyugaton elmondjuk, nem akarják elhinni. Ha megnézzük a minimálbért, Európában talán a legalacsonyabb minimálbér van Magyarországon. Miről bes zélnek önök? A vita közöttünk nem abban áll, hogy vane sikersztori Magyarországon, uraim. A vita közöttünk abban áll, hogy hogyan jutunk ki ebből a helyzetből. Amit önök csinálnak, az nem más, mint hogy megpróbálják lebeszélni az embereket arról, hogy hig gyenek magukban, higgyenek a kormányukban, és higgyenek a hazájukban. Ez a különbség közöttünk, tisztelt hölgyeim és uraim. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Mi nem sikersztoriról beszélünk, hanem arról beszélünk, hogy Magyarország sikeres lehet, ha hiszn ek az emberek magukban, ha hisznek a kormányukban, és ha hisznek a saját hazájukban. Ez minden siker előfeltétele, és ezért vissza kell utasítanom minden olyan megjegyzést, amely bármilyen ravasz módon, de megpróbálja kiölni az emberekből ezt a saját maguk ba vetett hitet, amely minden egyes későbbi siker előfeltétele. (Nyakó István: Ő mondta, hogy tündérmese. Hol van a tündérmese?) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami a megszorításokat illeti - már többedszer kell ezt itt egy viszontválasz erejéig szóba hoznom , az egész országnak az az érzése, hogy miközben a mostani kormány mindent megtesz annak érdekében, mint ahogy itt a lépéseket felsorolta Rogán képviselőtársam - bankadó, multiadó , tehát megpróbálja a méltányos közteherviselés rendszerét megteremteni, lé trehozni, megpróbál másokat bevonni a közteherviselésbe, mint az emberek, akik eddig egyedül viselték ezt, miközben ezen dolgozunk, önök ott izgulnak, hogy mikor jár már sikertelenül a kormány, és mikor lesz már végre megszorítás. Hát önök egyfolytában a s aját politikájukat, ha úgy tetszik, portékájukat ajánlgatják az országnak! Remegve várják, látjuk önökön, mikor lesz már megszorítás, amikor az orrunk alá dörzsölhetik: ti sem tudjátok jobban, mint mi. Ez az ország érdeke, hogy az bizonyosodjon be, hogy mi nem tudjuk jobban csinálni, mint önök, tisztelt hölgyeim és uraim? Összekeverik a saját érdekeiket az ország érdekével! Magyarországnak, minden egyes magyar embernek az az érdeke, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy jobban tudjuk csinálni, mint önök! (Nagy t aps a kormánypárti padsorokban.) Olyat már hallottam, tisztelt MSZPs képviselőtársaim, hogy kutyaharapást szőrével kell gyógyítani, de hogy kutyaharapásra kutyaharapást kell ajánlani, ilyet még sohasem hallottam (Derültség a kormánypárti padsorokban.) , úg yhogy nem kérünk az önök megszorító javaslataiból. (Lukács Zoltán: Mi hiszünk a kormányban!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után engedjék meg, hogy szóba hozzak egy másik, inkább kínos ügyet. Sajnálom, hogy a magyar parlamentben erről beszélnem kell. Hat ározottan szeretném az összes magyar katona nevében, azoknak a nevében is, akik itthon viselik az egyenruhát, meg azoknak a nevében is, akik egyébként nap mint nap az életüket kockáztatják - több mint ezren vannak külföldön , hogy azokat a megjegyzéseket, amiket önök, illetve a frakcióvezetőjük tett a magyar hadsereg komolytalanságáról és jelentéktelenségéről, vonják vissza. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Moraj az MSZP soraiból. - Mesterházy Attila: Nemcsak hazudik, hanem nem is hall! Az ellenkezőjét mondtuk!) Megsértik azokat az embereket, akik tiszteletet érdemelnek, mert azon nagyon kevés magyar ember közé tartoznak, akik azt az esküt tették le, hogy ha kell, gondolkodás nélkül, az életük feláldozása árán is megvédik Magyarországot. Ezekkel az ember ekkel és a belőlük álló (Moraj az ellenzéki pártok soraiból.) hadseregről nem lehet úgy beszélni, ahogy önök teszik. Ez nemzetietlen és hazafiatlan politika, tisztelt hölgyeim és uraim! (Taps a kormánypárti padsorokban. - Novák Előd: A magyar katonákat ne vigyék külföldre!) Tisztelt Vona Képviselőtársam! A magyar nyelv egy bonyolult építmény, sok idegen szót fogad be, és úgy használjuk azokat, hogy nem mindig tisztázzuk, mit is gondolunk felőlük, vajon a negatív vagy a pozitív értéktartomá nyba soroljuke. Ön azzal minősítette az én mondandómat, hogy ez egy kommunikációs mutatvány volt. Persze! Kicsit gondolkodjunk már el, hogy mit jelent az, hogy kommunikáció! A kommunikáció azt jelenti, hogy közössé teszünk valamit. Közössé teszünk gondola tot, cselekvést, akaratot és tettet. Hát persze, semmi mást nem akartam, mint hogy közössé tegyem önökkel, egyébként személy szerint önnel is és minden ránk figyelő magyar állampolgárral
