Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 11 (217. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
225 munkavállaló kisadózóként végzi a munkát, akkor a munkaadónak a bérként kifizetett 150 ezer forint jelentkezik teherként, ám mivel ezt költségként nem számolhatja el, fizetni kell utána 10 százalékos társasági adót is, emellett az iparűzési adó alapját is képezni fogja ez az összeg. Így ebben az esetben 166 500 forintos kiadást jelent a munkavállaló foglalkoztatása, vagyis 26 250 forinto s költségcsökkenést eredményezhet a költség elszámolhatatlansága ellenére is. Ha a munkavállaló oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor viszont már nem jelenthetjük ki, hogy minden esetben megérné vállalkozóként munkát vállalni. Azok ugyanis, akiknek a brutt ó bére nem haladja meg a 150 ezer forintot, előnytelenebb helyzetbe kerülnek és nem csak a már említett társadalombiztosítási ellátás miatt. Számukra ezért nem éri meg ugyanazon a bruttó béren kisadózóként dolgozni, mert a munkabérből levonásra kerülő téte lek nem haladják meg a kisadó tételes adójának 50 ezer forintos értékét, tehát bejelentett alkalmazottként magasabb nettó bért kaphat. Nézzük, hogy alakul ez egy bruttó 120 ezer forintért dolgozó alkalmazott esetében! A bruttó béréből az szja, a nyugdíjjár ulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék levonása után 78 600 forintot keresne. Abban ez esetben viszont, ha kisadózóként végezné a munkáját, az 50 ezer forint havi adó levonása és az iparűzési adó kifizetése után 68 800 forintja maradna, vagyis 9800 forinttal kevesebbet keresne. Azok, akik ennél is kevesebbért dolgoznak, még előnytelenebb helyzetbe kerülnének, ha nem lenne más választásuk, mint vállalkozóként alkalmazásban állni. Bruttó 150 ezer forintos bejelentett bér alatt egyértelműen a munk avállalók kárára történhetne csak a váltás. Még több problémát vet fel a kkvkat célzó kisvállalati adó, amely a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató, legfeljebb 500 millió forint éves árbevételű cégeknek jelenthet alternatívát a jelenlegi adózással szemben. Az adó alapja a cég éves pénzügyi vagyonváltozása, illetve személyi jellegű ráfordítások összege, ezek után 16 százalékos adót kell fizetni. Az adóval kiváltható a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és az osztalék után i eho. Továbbra is fizetni kell szjat, az egyéni járulékot és az áfát. Míg a kisadózó vállalkozások tételes adójánál akár 25 százalékos adótehercsökkenés is elérhető, a kisvállalati adó esetében az alig 23 százalék. A nagyobb előny szintén az alacsony k öltségű cégeknél jelentkezik. Ez 100 millió forintos éves jövedelem esetén 3 millió forint is lehet. Hátrányok azonban itt is vannak. A kisvállalati adó választásakor a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a mi azonban komoly nehézségeket okozhat a sok esetben túlélésért küzdő cégek esetében. Ez adózási szempontból azt jelenti, hogy minden olyan adótételt, amely befizetésére valamilyen okból haladékot kapott a cég, most egy összegben, büntetéssel és késedelmi kamattal növelve kell azonnal rendezni. Nem vonatkozik a kötelezettség egyes adóalapcsökkentő kedvezményekre, mint például a kisvállalati beruházási adóalapkedvezményre, a fejlesztési tartalékra és a beruházásra felvett hitelek kamata esetében a 40 száza lékos adókedvezmény is továbbvihető. A fejlesztési adókedvezményekre viszont már nem vonatkozik a lehetőség. Így amennyiben az adózó nem tartja be a társaságiadótörvényben és a fejlesztési adókedvezmény további szabályait tartalmazó kormányrendeletben meg fogalmazott valamennyi követelményt, akkor a korábban igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igényelt támogatásnak fog minősülni, amit kamattal, illetve késedelmi kamattal együtt köteles visszafizetni. A jelenlegi elképzelé sek szerint az elhatárolt veszteségből évente 20 százalékot elszámoltnak tekintek a kisvállalati adó hatálya alatt, vagyis alaposan meg kell gondolni a cégeknek a váltást, ha fel nem használt, elhatárolt vesztesége van. Tovább rontja a helyzetet, hogy ez e setben a fejlesztési tartalék teljesen elvész, így ez a szabályozás kifejezetten beruházásellenes, amin mindenképpen változtatni kell. (12.20)
