Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 29 (231. szám) - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat (T/8404. szám) záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
2219 Ez egészen bizonyos, hogy alkotmányellenes korlátozás, és azt szeretnénk, hogyha az utolsó pillanatban, a 24. óráb an megfontolnák, és a “nem” gombbal nyilvánítanának véleményt erről a teljesen elfogadhatatlan törvényről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Szakács Imre, a Fidesz képviselője. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, az alaptörvény módosítása, ellenzéki képviselőtársaim szerint ütközik az alaptörvénnyel. Én nem szeretném azt az okfejtést most önök előtt hosszas an elmondani, amelyet Salamon László elnök úr az alkotmányügyi bizottság ülésén teljesen logikai rendben és a hatályos jogszabályok figyelembevételével elmondott, hogy ez miért lehetetlen, tehát az alaptörvény módosítása miért nem sértheti az alaptörvényt. Aki a vita lényegére kíváncsi, azt kérem, hogy az alkotmányügyi bizottság jegyzőkönyvét olvassa el. Tehát az okfejtésből teljesen kiderült, hogy az alaptörvény módosítása nem lehet alaptörvényellenes, hogyha egyébként koherensen illeszkedik az alaptörvén yhez. Képviselőtársaim között, még azok között is, akik 2010ben új politikai szervezet színeiben kerültek a parlamentbe, vannak olyanok, akik korábbi választásokon részt vettek. Jómagam 1994 óta minden választási kampányban részt vettem, és emlékeim szeri nt nem volt egyetlenegy olyan választás sem - ’94, ’98, 2002, 2006 és 2010 , amikor a választás lebonyolításának menetében ne lett volna olyan probléma, észrevétel, amelyet a részt vevő politikai szervezetek ne kritizáltak volna. Én azt gondolom, hogy az előzetes regisztráció ezeknek a választási eljárási visszaéléseknek egy jó részét ki tudja szűrni, hiszen az észrevételek, a választási csalással vagy a választással való visszaéléssel kapcsolatos problémák nagy része a választás napjára vagy az azt közvet lenül megelőző kampánycsend időszakára vonatkozott. Tehát én azt gondolom, hogy aki a választási regisztráció ellen kampányol, az valahol ezeknek a visszásságoknak a fenntartását is meg kívánja a jövőben tenni. Kérem, hogy ezeknek a gondolatoknak a figyelembevételével igen szavazatukkal támogassák a módosítást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Bravó!) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Most megadom a szót Dúró Dórának, a Jobbik képviselőjének. (Moraj és egy hang a kormányzó pártok padsoraiból: Jaj!) DÚRÓ DÓRA (Jobbik) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a baj az előzetes regisztráció bevezetésével, hogy egyetlenegy olyan érvet sem tudtak felhozni a kormányoldal képviselői, a mi igaz lenne, és érdemben alátámasztaná azt, hogy szükség van ennek a bevezetésére. Ellenben hazug érveket hallhattunk ennek következményeiről és ennek szükségességéről. Próbálnak elsősorban a határon túli magyarok szavazati jogával takarózni, és arról be szélnek, hogy egyenlő eljárást kell biztosítani a csonka országnak és a külhoni magyaroknak, és ezért egy kényszerhelyzet előtt áll az Országgyűlés, kénytelenek vagyunk bevezetni az előzetes regisztrációt a csonkaországi lakóhellyel rendelkező választópolg árok esetében is. Csakhogy ez az érvelés hazug. Eljárási különbséget lehet tenni a választási eljárási törvényben is, ahogy egyébként jelenleg is van eljárási különbség, például a választók egy csoportja előzetes jelentkezés alapján mozgóurnával szavaz, mi vel a sajátos élethelyzetéből kifolyólag erre van szüksége. (17.30) De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek mozgóurnával kell szavazni azért, mert van egy olyan szűk csoport, aki erre kényszerül.
