Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 16 (230. szám) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
2139 Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, hogy a beszállítói tevékenységet folytató vállalatokra koncentrál ebben a törvényjavaslatba n is a kormány. Ezt azért tartom egy kissé felemás megoldásnak, azzal együtt is, hogy elismerem, hogy a beszállítói tevékenységet folytató vállalatokat is fel kellene karolni, mert egyrészt nem látunk olyan integrátori programot, ami ezeket a cégeket képes lenne felemelni. Most gondoljanak csak arra, képviselőtársaim, hogy például a műszaki szakkönyvkiadás hogyan áll Magyarországon. (14.50) Nagyon sok szabvány nincs is lefordítva az anyanyelvünkre. Nagyon sokszor egyébként én beszélek cégvezetőkkel, a mérnö kök nem tudják értelmezni a NyugatEurópában szokásos, például a díjszabvány előírásait, és ez gyakorlatilag az integrálódásukat az európai értékláncokba rendkívüli módon megnehezíti. A kormány ezzel sem kezdett semmit. A múlt héten - hasonlóan, amikor az exportimport ügyekről egy másik törvényjavaslat kapcsán már szót váltottunk - kitértem arra is, hogy rosszul fókuszált a magyar gazdaságpolitika, ugyanis ha belegondolnak, a kormányok és a politikusok mindig abban érdekeltek, hogy az exportteljesítményt s egítsék, lehetőség szerint minél látványosabb beruházás formájában. Abban azonban már roppant kevesen gondolkodnak, hogy a hazai import kiváltására alkalmas termelést erősítsék meg, holott ennek egyébként költséghatékonyabb megoldásai is lehetnek. Maga a m egoldás egyébként logikus, hiszen ha a magyar piacon hagyjuk, illetve segítjük hozzá a magyar termelőt ahhoz, hogy megvédje a pozícióit, és felülkerekedjen a külföldi vetélytársaival szemben, sokkal kisebb tőkebefektetésre van szükség az állam részéről is, mint ha külpiacokon szeretnénk mi a kinti termelőket megverni. Addig a felismerésig azonban, hogy ezt átdolgozza és ténylegesen a gyakorlatba átültesse a kormány, sajnos nem sikerült az elmúlt két év alatt sem eljutni. Nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a gazdaságpolitika kellően fókuszált legyen. Ha most belegondolunk abba, hogy mit tett az Orbánkormány az első két évben, akkor azt láthatjuk, hogy egyrészt a saját választási ígéreteit megszegte, bevezette az egykulcsos adót, úgy vett ki 500 milliárd for intot a költségvetésből, hogy azt nem a termelő cégek megerősítésére fordította, nem arra, hogy minél nagyobb legyen az exportteljesítményünk, hanem a legmagasabb jövedelmű embereknek adta oda. Ennek a folyománya az egyébként, hogy ez a leszakadás, ami eli ndult már a szocialisták alatt, töretlenül folytatódik tovább a jelenlegi kormányzati években is. Ha belegondolunk abba, hogy mit lehetne, mit kellene tennie az Eximbanknak, hol kellene hitelezni, milyen ágazatokat kellene segíteni, hát először is itt van, uraim, a mezőgazdaság kérdése. Kérdezem én: mit tett a kormány azért, hogy az élelmiszerfeldolgozó ipar ismét talpra álljon, egyáltalán megjelenjen Magyarországon? Egyetlen ilyen intézkedésről nem tudunk beszámolni. Milyen sikeres mezőgazdasági, élelmisz eripari márkákat kezdett el felépíteni a kormány? Egy márka, egy brand felépítése több évbe telik. Egyetlen ilyen márkát nem tudnak említeni. A világ manapság már afelé halad, hogy a fogyasztók különböző érzelmi kötődéseket alakítanak ki márkákhoz, brande khez, adott esetben ezért lehet 200 ezer forint fölötti áron eladni egy Appletelefont iPhone néven, mert a fogyasztóknak van egy roppant erős érzelmi kötődésük ehhez. Ugyanennek meg kell jelennie a mezőgazdasági termékeknél is. Ha erre a magyar piac önmag ában nem képes, akkor kérdés az, hogy a kormány mit tett azért, hogy egy ilyen márkanév vagy több ilyen márkanév felépüljön, megerősödjön, a külpiacokon is sikeressé tudjon válni. Hát ebben az esetben, uraim, egy nagy üresség, amit láthatunk, történetesen ebben az esetben sem történt semmi. Kérdezem én, hogy tárgyalte a kormány például az Exim Bank kapcsán is és a hazai exporthitelezés fellendítése kapcsán például a ZöldségGyümölcs Terméktanács képviselőivel, ott ugyanis szakmai tanulmányokkal támasztottá k alá azt, hogy a 2,5 millió tonnás éves hazai termelés felfuttatható lenne 1 millió tonnával, ha ezt az ágazatot csak adókedvezményekkel megsegítené a kormány. Kérdezem én, mi történt ebben az esetben. Semmi nem történt. Ugyanis a mezőgazdaságban azokat a z alacsony jövedelmű munkavállalókat, akik ott dolgoznak, a kormány
