Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, valamint az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizác... - SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2042 ugyanaz. E tény ismeretében nyilvánvalóan szerettük volna meghallgatni Pekli Ferenc feleségét, Pekliné Géressy Ilonát is, aki a meghívás kapcsán arról tájékoztatta levelében a bizottságot, hogy már nem házastársa az egykori vezérigazgatónak. Így hát elmaradt ez a meghallgatás is. A családmese azonban itt még nem ért véget a Volánbusz életében, hiszen a társaság járatkiszervezéseinél többször nyertes luxemburgi offshore cég tulajdonnal rendelkezett Pekli Ferenc fiának, Pekli Jakusnak a cégében is. Gondolom, mondanom sem kell, hogy az illető szintén nem tartotta kö telességének a bizottság előtti megjelenést. Voltak, akik eleget tettek a bizottság meghívásának, így tudhattuk meg, hogy a Volánbusz vezetését a vezérigazgató körül egy bizonyos belső kör alkotta, akiket a vezérigazgató még a korábbi munkahelyétől, a BKVtól hozott magával, vagyongazdálkodással és stratégiák meghatározásával voltak megbízva. Az egyik ilyen személy a Volánbusz gazdasági igazgatója, Sebestény Enikő, a másik Laukó Mária, a stratégiai igazgató voltak. A nevezett személyek mindvégig tagadták, h ogy információjuk lett volna arról, hogy a Volánbusz ingatlanértékesítéseivel, illetve járatkiszervezéseivel kapcsolatos tenderein induló szervezetek egymással kapcsolatban álltak volna, illetve hogy egyazon luxemburgi címre bejegyzett társaságok tulajdono lták őket. Ha igaznak fogadnánk el azon állítást, amely szerint az ilyen jelentős értéket képviselő szerződések megkötése előtt nem vizsgálták a szerződéses partner tulajdonosi összetételé t, akkor is azt kellene mondanunk, hogy ha ez így volt, az súlyos és vállalhatatlan gondatlanság a társaság egész vezetése részéről. (21.30) Azt sem lehet éppen elfogadhatónak nevezni, hogy a társaság legfelsőbb vezetésében tevékenyen szerepet vállaló szem élyek a meglehetősen jelentős értéket képviselő ügyletekkel kapcsolatosan úgymond már nem emlékeznek meghatározó tényekre. Ami pedig végképp elfogadhatatlan és vállalhatatlan, hogy egy ilyenfajta privatizáció bonyolításában, amellyel kapcsolatosan nem egy büntetőeljárás van jelenleg is folyamatban, illetve nyilvánvalóan felelőtlen döntések és eljárások sorozata történt, szóval egy ilyen folyamatban részt vevő személyi kör közül többen jelenleg is vagy legalábbis a bizottság működésének időszakában is a Volá nbusz alkalmazásában állnak. Hogy csak egy példát említsek: pontosan két évvel az úgynevezett fülkeforradalom után Laukó Mária, az egykori stratégiai igazgató a bizottság meghallgatásának idején, tehát május végén a Volánbusznál mint ügyviteli igazgató áll t alkalmazásban, éves szinten, prémiumokkal együtt számított közel 12 millió forintos javadalmazás mellett. Hozzáteszem, hogy Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos 2011 novemberében készítette el a vizsgálati jelentését a Volánbusz Z rt. privatizációjával kapcsolatosan, és valahogy ezek a bizonyos személyi kérdések a nagy sietségben elkerülték a vizsgálat tárgykörét. De felemlegethetném a Volánbusz által elrendelt belső vizsgálatot is, amely 2011. V. hó 4étől 2011. XI. hó 30ig tartot t, és amelynek nyomán egy hozzávetőleg 350 oldal terjedelmű jelentésben kerültek rögzítésre az egyes privatizációhoz köthető folyamatok, nem egy esetben súlyos visszaélések megállapítása mellett, valahogyan ennek nyomán sem került sor arra, hogy a Pekli Fe renc vezérigazgató jobbkezének tartott, kimondottan a belső köréhez tartozónak minősített személy munkaviszonyának megszüntetése megtörténjen. Azt kell mondanom, ez szánalmas, és bizony már olyan felelősségek kérdéskörét is feszegeti, ami a jelenlegi kormá ny, a jelenlegi vezetés ügykörében merül fel. Minthogy az úgynevezett reorganizációs program eredményeképpen a Volánbusz feladatellátásából kikerült és jelenleg is a kiszervezés alatt álló járatvonalakat üzemeltető tulajdonosok nem vállalták a vizsgálóbizo ttság előtti személyes megjelenést, a bizottság részéről arra az elgondolásra jutottunk, hogy ezeknek a luxemburgi offshore háttérrel rendelkező társaságoknak a képviselőit, cégvezetőit hallgatjuk meg. Arra gondoltunk ugyanis, hogy egy cégvezetőnek azért csak kell hogy legyen információja arról, hogy a saját megbízását kitől kapta. Olyan abszurd helyzetek álltak elő azonban, hogy egyes esetekben ezek a cégvezetők bizony azt sem szégyellették az Országgyűlés bizottsága előtt mondani,
