Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentés, valamint az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizác... - ELNÖK (Jakab István): - MANNINGER JENŐ, a vizsgálóbizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
2028 a kérdéseket, például a buszos szolgáltatás kiszervezését. Azt kell mondjam, mint említettem, itt is azt lehet látni, hogy politikai nyomásra történt, hiszen a többi Voláncégnél sokkal jobban kiszervezt ék. Nyilvánvalóan itt is fellelhető egy olyan szándék, a szolgáltatás kiszervezésénél, hogy bizonyos érdekcsoportok kezébe kerüljön. Általában meg lehet figyelni, hogy a szolgáltatást végzők között tulajdonosi összefonódás is fönnállt. Sajátosan értelmezte a Volánbusz Zrt. vezetése, egyértelműen mondhatjuk, az MSZPhez kötődő vezetése a hazai vállalkozók foglalkoztatását, a hazai ipar támogatását. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy néhány hazai cégnek, ami persze offshore tulajdonban volt, adták ki a bu szos szolgáltatásokat egy nagyon furcsa tenderkiírással. Ezt később módosították is. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vizsgálata megállapítja, hogy 540 millió forintot indokolatlanul fizettek ki ezeknek a vállalkozóknak. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban az MNV Zrt. igazgatósága feljelentést tett. Ezek eredményét nem áll módomban ismertetni, hiszen információim szerint ezek a feljelentések nyomozati szakaszban vannak, de a bizottság természetesen tanulmányozta ezeket a kérdéseket, és ehhez nem fűzött további felj elentést. Hiszen remélhetőleg ezek kivizsgálása alapos lesz, és eredménnyel fog járni. Azt is meg kell állapítani a cég vizsgálata során, hogy a 2010es időszakot követően átalakult a tulajdonosi szerkezet, eltűntek az offshore hányadok, de megjelentek ol yan tulajdonosok, akik között szintén megfigyelhető a korábbi vezérigazgató és a tulajdonosok közötti, ha sok esetben nem is közvetlen, de mindenképpen kapcsolat. Ez természetesen azt mutatja, hogy bizonyos információs körben végezték ezeket a szolgáltatás okat. Talán nem véletlen, hogy ilyen arányú kifizetések is történtek ezeknek a cégeknek a javára. Összességében a jelentés tehát ilyen módon, miután folyamatban van hat feljelentés, a bizottság feljelentésre vonatkozót nem kért fel, viszont kérte, hogy kül djük meg a bizottsági kihallgatások jegyzőkönyvét a nyomozó hatóságnak, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat is vegyék figyelembe. Sajnálatos módon, mint említettem, az offshore társaságoknál nem tudott a bizottság továbblépni, hiszen azok, akik kapc solatban is álltak valamilyen offshore megbízóval, itt tagadták, illetve azt vallották, hogy ők nem tudják, kik a valódi tulajdonosok. Mondom, az eljárás úgy is van kidolgozva, hogy sokszor tényleg nem is tudhatják, ki adja nekik a megbízásokat. Azt gondo lom, hogy azokat a tanulságokat mindenképpen le lehet szűrni egyrészt, hogy nagyon helyes volt az, hogy a közvagyonnal kapcsolatban lévő üzleti vállalkozásoknál az offshore tulajdonlás nem lehetséges, tehát egyértelműen kell nyilatkozni a tulajdonos hátte réről. Pontosan ez a példa mutatja meg, mennyire veszélyes az, ha a közvagyon offshore hátterű cégek kezébe kerül. Másfelől pedig a szolgáltatások kiszervezése is azt mutatja, hogy csak egy sokkal jobban szabályozott közbeszerzéssel, és nem utólag megvált oztatva a közbeszerzési kiírást, lehet jó eredményeket elérni. Vita volt, hogy a szolgáltatáskiszervezés megfelelőe vagy sem. A bizottság ebben nem foglalt állást, hiszen nem ez a kérdés, hogy most a kiszervezést mint olyat megítéljük, hanem a konkrét ese tben azt lehet mondani, hogy az ilyenfajta kiszervezés egyértelműen hátrányokkal járt. Azt is meg kell állapítani azért, hogy a Volánbusz Zrt. gazdasági helyzete nem hasonló, tehát nem kellett vizsgálni olyan értelemben, mint a MÁV Zrt.t, vagy nem hasonló a BKV Zrt.hez, hiszen sokkal kedvezőbb piaci háttérrel, kedvezőbb adottságokkal rendelkező cégről van szó. Hiszen a buszos vállalkozások, az autóbuszüzemeltetés általában nyereséges vagy nyereséghez közeli vállalkozás, mint az utóbbi évtizedben a Voláncégek ezt bizonyították. Tehát ilyen értelemben tulajdonképpen a cég működőképességét nem veszélyeztette ez, de azt lehet mondani, mégis egyértelműen látszik, hogy ha 2010ben nincs kormányváltás, akkor nagy valószínűséggel tovább mennek ezek az offshore cégek, tovább történik a kiszervezés. (20.20) Tehát maga a buszos szolgáltatás egy Magyarországon ismeretlen, csak feltételezhető, de jogi értelemben ismeretlen cégcsoport tulajdonába ment volna át, és azt hiszem, nem kérdés az, hogy ez előbbutóbb a közsz féra számára is egyértelműen komoly veszteséget jelentett volna.
