Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló egyes kormányhatározatok módosításáról szóló jelentés, valamint az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műv... - ELNÖK (Jakab István): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
2022 ellen folyó hecckampány jelenleg ugyancsak beleilleszkedik ebbe az amerikai vagy nyugati pozícióharcba, ami folyik a térségben. Nincs ezzel gond, így működik a világ, az USA a saját geopolitikai érdekeit érvényesíti, és aszerint jár el. Ezzel önmagában nincs is semmi probléma, hogyha az Amerikai Egyesült Államok megeszi azt, amit megfőz. Csak az a baj, hogy azt, amit a Nyugat boszorkánykonyhájában kifőznek, szétosztják, és mindannyiunkkal megetetnek. Ezért kellene nekünk ezt a kérdést sokkal komolyabban és a saját nemzeti érdekeink szerint figyelembe venni, és eszerint átgondolni az ebben a misszióban való sz erepvállalásunkat. Tudom, hogy a rendszerváltás óta az euroatlantista politika dominált a politikai elitben. Tudom azt, hogy húsz éve minden kormány, MDFes, szociálliberális vagy éppenséggel nemzeti konzervatívnak mondott kormányok is minden politikai és gazdasági döntésüket az euroatlantizmusnak vetették alá: Ez volt a rendszerváltás ára, az önök politikai pályája természetesen Magyarország euroatlanti integrációjának a függvénye volt. De nem szégyen belátni, hogyha hibáztak. Nem szégyen azt mondani, hogy ez egy zsákutca, és ezen belül is az afganisztáni NATOmisszió egy gyalázatos kudarc és teljes csőd. A végső helytállásból nagyon jó lenne kimaradni, hiszen Magyarország ezt a szerepet sajnálatos módon a történelme folyamán már többször betöltötte, jó len ne ezt ezúttal elkerülni. Az afganisztáni misszió kérdése nehéz helyzetet teremt, hiszen előbb vagy utóbb be kell látni, hogy Afganisztán egy csődkupac. Az elmúlt tíz év alatt egy jottányit sem kerültünk közelebb a helyzet stabilitásához, sőt, romlott a he lyzet. Sem a terrorizmus terjedését nem sikerült megállítani a nagyvilágban, sem Afganisztánból nem sikerült stabil államot létrehozni. Ezt az ócska sikerpropagandát, amit Afganisztán kapcsán a mi kormányunk is előad, nagyon jó lenne kifejezetten a siker é rdekében egy picit visszafogni, hiszen Nyugaton, mint ahogy azt már említettem, franciák, britek, hollandok, spanyolok, németek már nyíltan beszélnek, nekik már vannak őszinteségi rohamaik, amikor erről nyíltan és őszintén mernek beszélni, és egy exitstrat égiát, egy kivonulási stratégiát legalább egymás között tisztáznak, megnézik azt, hogy hogyan lehet presztízsveszteség nélkül kivonulni a térségből. (19.50) Afganisztán kapcsán már többször megmutatkozott az, hogy a gerillaháború, a gerillahadviselés remé nytelen ezen a területen. Anglia a XIX. században, a Szovjetunió pedig 1989ben mondott csődöt ebben a térségben. Henry Kissinger mondta egyszer - gondolom, a vietnami tapasztalatok alapján , hogy a reguláris hadsereg veszít, ha nem győz, a gerillahadsere g győz, ha nem veszít. Ez szerintem nagyon szépen összefoglalja azt, hogy milyen reménytelen a küzdelem, és ha a britek példáján nem is tanulnak, akkor jó lenne legalább az időben sokkal közelebb álló szovjet példából tanulni. De ha majd egyszer idejük eng edi, nézzék meg Angliában, ezt William Barnes meg is festette, és látható az a kép, amikor az angol hadsereg kivonulását és Elphinstone hadseregének a teljes lemészárlását megfestette William Barnes. Ez 1842ben volt, amikor a britek kivonultak Afganisztán ból, és ez volt az a pillanat, amelyik mélységéig megrázta a brit koronát és a brit gyarmatbirodalmat. Valószínűleg ez a sors vár a NATOra is, erre a közös projektre 2013ban vagy 2014ben. A nyugati társadalomban ugyanis nincsen támogatottsága ennek a ha dviselésnek, de még magában az afgán társadalomban sincs. Hamid Karzai egy korrupt és megbízhatatlan báb, akit odatett a Nyugat, és természetesen őt pénzeli a Nyugat, őt támogatja katonailag, és mi meg azt hisszük, hogy azért, mert ő hálás ezért a támogatá sért, ezért kell nekünk ott lenni. A Honvédelmi Minisztérium képviselője a külügyi bizottságban tudják, mit mondott? Hogy milyen pozitívak a visszajelzések az afgán kormányzat részéről. Igen? Kádár János is nagyon pozitívan viszonyult az itt állomásozó szo vjet hadsereghez. Igen, általában a bábok nagyon pozitívan viszonyulnak a megszálló hadseregnek az ott állomásozásához.
