Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Dr. Láng Zsolt (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Hogyan áll a pesthidegkúti Klebelsberg-kúria megmentésének ügye?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1972 Dr. Láng Zsolt (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Hogyan áll a pesthidegkú ti Klebelsbergkúria megmentésének ügye?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Láng Zsolt, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: “Hogyan áll a pesthidegkúti Klebelsbergkúria megmentésének ügye?” címmel. Láng Zsolt képviselő urat illeti a szó. DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gróf Klebelsberg Kunó egykori vallási és közoktatásügyi miniszter század eleji munkásságának sokat köszö nhet a magyar nemzet. Nevéhez fűződik több ezer iskola létrehozása, valamint egyetemek bővítése, amelyekkel hozzájárult a korabeli oktatási kultúra magasabb szintre emeléséhez. Korának úttörőjeként harcolt az analfabetizmus ellen, és szűnni nem akaró kitar tással dolgozott azért, hogy minden gyermek oktatásban részesüljön. Pesthidegkúti kúriáját, amelyet nagyrészt saját kezével épített fel, és élete utolsó éveiben otthonául szolgált, 1945 után államosították, ott élő özvegyét 1951ben kitelepítették. Az inga tlan 2003ban egy rosszul sikerült privatizáció során magánkézbe került, állapota folyamatosan romlott, és nem történt meg a szerződésben előírt állagmegóvás sem. 2008ban az ingatlant egy csereüzlettel az állam visszaszerezte, de az épület felújítására ek kor sem került sor. 2010 novemberében civil kezdeményezés indult Pesthidegkúton a kúria megmentésére, amelyhez csatlakozott a II. kerületi önkormányzat is. Ennek eredményeként 2011 márciusában Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes úr részvételével sajtótáj ékoztatót tartottunk, amelyen ígéretet kaptunk a kormány részéről a kastély megmentésére. Számos közéleti személyiség biztosított minket támogatásáról. A teljesség igénye nélkül: többek között néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök úr és Mádl Dalma asszony, Schmittné Makrai Katalin, L. Simon László, Prőhle Gergely vagy Entz Géza. Sajnos eltelt még egy év azóta, s a kastély állapota egyre romlik, az épület teteje beázik, a falak rogyadoznak, parkjai gondozatlanok. Félő, hogy az ennek a történelmi jelentőségű p olitikusnak valaha otthont adó kúria örökre elvész az utókor számára. Hiszem, hogy a polgári kormány az épület felújításával nem pusztán egy műemléket menthet meg az enyészettől, hanem emléket állíthat Klebelsberg Kunónak, életben tartva ezzel szellemi örö kségét. (Az elnök csenget.) Mindezek tükrében kérdezem államtitkár urat, hol tart a felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró Klebelsbergkúria megmentése. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszadásra me gadom a szót Halász János államtitkár úrnak. HALÁSZ JÁNOS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Országgyűlés 2010. június 4én fogadta el a nemzeti összetart ozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyben kijelentette, hogy létre kívánja hozni a Magyarság Házát, a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek kulturális és oktatási központját. Összhangban az országgyűlési határozatban foglaltakkal, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel, illetve Magyarország Alaptörvényének D) cikkével a kormány szeptember 5ei ülésén tárgyalta a Magyarság Háza, illetve a Magyarság Háza pedagógus- és diákközpont forrásigényét, és a program megvalósítását támogatta.
