Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 15 (229. szám) - Balla Mihály (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Van-e példa Európában a magyarhoz hasonló munkahelyvédelmi akciótervre?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1940 Ma az Európai Unióban 14 országban cs ökken a foglalkozatási ráta és nő a munkanélküliség: Spanyolországban 24,6, Görögországban 22, Portugáliában 15,4, Olaszországban és Franciaországban 11 százalékon áll. Magyarországon ezzel szemben a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csök kent a munkanélküliség. 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, miközben 2002 és 2010 között ugyanez a szám 240 ezerrel csökkent. A sikeres foglalkoztatási politika továbbvitelét a munkahelyvédelmi akcióterv is lehetővé teszi. Ez eg y világos, közérthető, jelentős adóelőnyt biztosító program a munkáltatók és a vállalkozások számára. A munkaerőpiacon a fiatalok, az idősebbek, a szakképzetlenek, a tartós munkanélküliek és a kisgyermekes anyák elhelyezési esélyei a legkedvezőtlenebbek, í gy a jövő évtől foglalkoztatásuk fenntartására alacsonyabb adók mellett sokkal nagyobb esély mutatkozik. A munkahelyvédelmi akcióterv célja másfél millió munkahely megvédése és több százezer új munkahely létesítése. Tisztelt Államtitkár Úr! Vane példa a m agyarhoz hasonló munkahelyvédelmi akciótervre Európában? Ha igen, miben egyeznek vagy különböznek a magyar akciótervtől? Külföldi példák mennyiben segíthetik a munkahelyek megtartását, illetve külföldi példák mennyiben segítették a munkahelyek megtartását? Kérem megtisztelő válaszát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hallgassuk meg Cséfalvay Zoltán államtitkár úr válaszát. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett adatok is, amelyek a munkanélküliségre utalnak, azt jelzik, hogy az európai adósságválság és euróválság egyre inkább egy foglalkoztatási válsággá alak ul át. Kétségtelen, hogy Spanyolországban és Görögországban most már 25 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, de ennél talán súlyosabb a fiatalokat érintő munkanélküliségi ráta, amely Görögországban 55 százalék, Spanyolországban 53 százalék vagy Portugá liában 34 százalék. Ezek olyan hatalmas számok, amelyek számunkra szinte felfoghatatlannak tűnnek, és maga a 25 százalékos munkanélküliségi ráta is. Említette az európai átlagos munkanélküliségi rátát, ez 10,5 százalék. A magyar munkanélküliségi ráta most 10,7 százalék, csökkenő tendenciát mutat, de még egy picivel mindig magasabb, mint az európai átlag. Nos, összevetve az európai képet, azt láthatjuk, hogy azért is magas ezekben az országokban a munkanélküliségi ráta, merthogy nem hajtották végre azokat a munkaerőpiaci reformokat, amelyeket Magyarország végrehajtott. Spanyolország, Olaszország vagy Portugália még mindig azzal a problémával küszködik, hogy miként lehetne rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacot, és bevallom őszintén, helyenként magyar fülnek meg mosolyogtató, amikor a munkaerőpiacot azzal próbálják rugalmassá tenni, hogy például a taxisok számára liberalizálják a taxis drosztok helyeit, ami Magyarországon vagy más országokban teljesen bevett dolog. Próbálják feltörni azt a nagyon rigid munkaerőpi aci szabályozást. Tehát részben azért is kedvezőbbek a magyarországi adatok, mert nálunk egy nagyon erős, rugalmas munkaerőpiaci átalakulás ment végbe. De ennek most már a párjaként nemcsak a kínálati oldalon tett a kormány lépéseket, hanem a keresleti ol dalon is, és ennek része az a munkahelyvédelmi akcióterv, aminek ön is említette a részleteit. Két országban láttam hasonló esetet - lehet, hogy még talán több országban is van , furcsa módon olyan országokban, amelyek már részben munkaerőpiaci liberaliz áláson átestek. Svédország 2007ben és 2009ben két lépcsőben csökkentette a fiatalok foglalkoztatásához kapcsolódó adóterheket, és az eredmények azt mutatják, hogy ez másfél százalékkal növelte a fiatalok foglalkoztatását. Franciaországban létezik egy oly an megoldás, amikor a képzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörökben szintén a rárakódó terheket csökkentik. Számításaik szerint ez szintén a foglalkoztatás jelentős bővítéséhez vezetett. Ezzel számol a kormány is az akciótervben.
