Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik):
1877 És akkor még egyszer, igyekezve rövidre zárni ezt a kérdést: a felsorolt nevek 90 százalékával egyébként egyetértek, és ezt szerintem méltán mondhatja bárki ebben a teremben. A probléma az, hogy szubjektív módon, a helyiek megkérdezése nélkül dőlhetnek el ezek a kérdések innentől az inté zmények vagy akár az utcanevek tekintetében. Semmiféle beleszólásuk nem lesz az embereknek adott esetben választott képviselőik által abba, hogy egy gimnáziumot hogy hívjanak Miskolcon. Ezt a vitát most nem nyitom újra, lehet, hogy ezt is másképp látjuk, d e egyébként hogy egy 32 évet élt embernek milyen és mennyire terjedelmes életműve van, az nyilván egy hosszú vita lenne. A krisztusi kor környékén nagyon sokan haltak meg nagyon komoly emberek, sajnos, és egyébként ki tudja, mi lett volna velük, ha tovább élnek a történelemben. Ez egy érdekes, de persze történelmietlen vita lenne most itt az Országgyűlés előtt. Mindenesetre azt mondom, hogy semmiféle kivetnivalót nem lehet az életművében találni, és pont a hátrányos helyzetűekről, a parasztságról, a munkáss ágról írt nagyon komoly tanulmányokat és foglalkozott az ő felzárkóztatásuk kérdésével. Szerintem ha valahol, Miskolcon, Borsod megyében méltó róla egy intézményt elnevezni. Köszönöm szépen, elnök úr. (14.40) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Bejelentem, hogy visszatérünk az írásban előre jelentkezett felszólalók köréhez, és így megadom a szót Zagyva György Gyulának, a Jobbik képviselőjének. ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, bár már nem számítottam rá, mert én úgy tudom, hog y ez visszavonásra került. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Visszalépett a képviselő úr, de… ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : De nagyon szívesen elmondom, lesz mit hallgatni a kedves kormánypárti képviselőknek. Akkor fel szeretném hívni többedjére is a figyelmet arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak nemcsak az utcanevek megváltoztatásáról kellene szólnia, hanem - még egyszer mondom - nagyon nagy bánatunkra kihagyták ebből a törvényjavaslatból azt a részt, hogy azokat a köztéri alkotásokat is érintse a törvényjavaslat, a mik ugyanolyan felháborítóak és ugyanolyan elvi alapon állnak, mint az egyébként nem oda való utcanevek. Vannak olyan emlékművek, táblák, szobrok, például Egerben a Tanácsköztársaságnak van köztéri szobra, Egerben, tehát egy KDNP által vezetett városban. V arga képviselő úrnak mondom, hogy szerintem ez is egy teljességgel elképesztő dolog, hogy Egerben nem lehetett az elmúlt húsz évben azt a szobrot eltüntetni, már mindenféle polgári út ki lett merítve. Egyébként ezek azért veszélyes dolgok, mert például tud nám hozni a Szabadság téri szovjet emlékműnek a példáját, hogy annak az emlékműnek az eltávolításáért az elmúlt húsz évben számtalan polgári kezdeményezés indult, mindenféle lépcsőt végigjártak, volt aláírásgyűjtés, tüntetés, ilyen beadvány, olyan beadvány , idementek, odamentek, rengeteg civil szervezet és magánember foglalkozott azzal, hogy az onnan elkerüljön, az illetékesek nem foglalkoztak vele. Utána ne csodálkozzunk azon, hogy 2006ban, az első adandó alkalommal a tévéostrom mellékprogramjaként ezt az emlékművet megpróbálták onnan hazafiak eltávolítani. Azért próbálták meg eltávolítani, mert az előző 15 évben végigjárták az összes létező lehetőséget, és az illetékesek nem foglalkoztak evvel. Akkor vagy ne adjanak erre polgári lehetőséget, és ne hivatko zzanak arra, hogy Magyarországon van arra lehetőség, hogy a nem tetsző köztéri szobrokat jogi úton meg polgári kezdeményezés útján el lehet távolíttatni, vagy akkor az illetékesek hallgassák meg ezeket a panaszokat, és foglalkozzanak az ilyen dolgokkal, va gy pedig ne csodálkozzanak azon, hogy amikor kimerültek ezek a lehetőségek, akkor vannak olyanok, akik ezt egyszerűen lebontják.
