Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZALAY PÉTER, az európai ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÁGH PÉTER (Fidesz):
1830 által felölelt témák közül a két legfontosabbat kiemelve, szóljak a módosítás okairól és szükségességéről. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik fő célja, hog y az Országgyűlés törvényt alkosson hazánknak a schengeni információs rendszer második generációjában, az úgynevezett SIS II.ben való részvételéről. A rendszer a belső határellenőrzés nélküli schengeni térség egyik legfontosabb biztonsági garanciális eszk öze, alkalmazása egyben a schengeni tagság alapfeltétele. Lényegében egy körözési adatbázisról van szó, amelynek révén az európai tagállamok hatóságai hozzáférhetnek a beutazási tilalom hatálya alatt állók, valamint bizonyos körözött személyek és tárgyak a dataihoz. A rendszer második generációjának kifejlesztése az Európai Unió egyik legnagyobb szabású informatikai projektje. Az új generációs rendszer számos többletfunkcióval rendelkezik majd a jelenleg használt verzióhoz képest, amelyek közül kiemelkedő a fényképek és ujjlenyomatok tárolására való képesség. Az új törvény megteremti a SIS II. rendszer alkalmazásának jogi alapjait, amely szabályozás megalkotásával hazánk felkészült a SIS II.ben való részvételre, ezáltal növelve polgárai biztonságát és a rend észeti szervek munkavégzésének hatékonyságát. Hazánkban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala látja el a SIS II. rendszer hazai részének központi feladatait. Ehhez kapcsolódik a rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügy i Együttműködési Központ keretében működő SIRENE Iroda és az összes érintett hatóság informatikai rendszere. A SIS II. alkalmazására való felkészüléshez szükséges informatikai fejlesztés és tesztelés folyamatos. Maga az információs rendszer európai szinten már 1996 óta működik, Magyarország 2007ben csatlakozott a rendszert alkalmazó államokhoz. A működésbe lépés óta eltelt idő alatt a SIS több fejlesztésen és újításon esett át, illetve megkezdődött a rendszer felváltására hivatott korszerű, második generác iós rendszer fejlesztése is. A SIS II. kifejlesztéséről és használatáról hatályos uniós jogszabályok rendelkeznek. A SIS II. jelentős újításai közé tartozik az új körözési kategóriák tárolása, a biometrikus adatok kezelése, az egy személyhez, tárgyhoz köth ető adatok összekapcsolásának a lehetősége, új, közös technikai platformon történő fejlesztés a központi vízuminformációs rendszerrel és a központi rendszer bővíthetősége új tagállamok befogadásához. A SIS II. központi részéhez minden tagállam egy saját ma ga által fejlesztett nemzeti résszel kapcsolódik. A SIS II. projekt megvalósítási céldátuma jelenleg uniós szinten 2013 első negyedéve, az éves üzembe állás pontos idejéről külön tanácsi határozat rendelkezik majd. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyaryprog ramban olyan célokat fogalmazott meg a kormány, mint a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele, az ügy elintézésében szükséges résztvevők számának a csökkentése, az ügyfélbarát eljárá sok megteremtése, az ügyintézési határidők csökkentése vagy az eljárások egyszerűsítése, így az előttünk fekvő javaslat tartalmazza az ügyintézési határidő csökkentésére vonatkozó szabályokat. Az ügyintézési határidő mértékének a jelenleginél rövidebb időt artamban történő meghatározásán túl, például az úti okmányokkal kapcsolatos eljárásokban az eddigi 30 napos ügyintézési határidő 20 napra csökken. Az ügyintézési idő csökkenését a javaslat által megvalósítani kívánt szabályozási újítások, valamint informat ikai és szervezési fejlesztések is megalapozzák. Ezek számtalan esetben csökkentik a felesleges eljárási lépések, az ügyintézésben részt vevő vagy abba bevonandó szervek és ügyfelek által benyújtandó dokumentumok számát, valamint az eljáró szervek közötti kapcsolattartáshoz, adattovábbításhoz szükséges idő tartamát, illetve a felesleges hiánypótlások kiküszöbölését elősegítő megoldások feladatrészét szolgálják. Az egyszerűsítést követően valamennyi magyar állampolgár vonatkozásában általánosan érvényesülő s zabály lesz az is, hogy ha a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban magyar állampolgárként szerepel, akkor nem szükséges külön igazolni a magyar állampolgárságot. Tisztelt Ház! Véleményünk szerint ez a szabályozás hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi a schen geni együttműködéssel kapcsolatos feladatokat és eljárásokat, valamint az állampolgárokat védő garanciákat, mindamellett tartalmazza a Magyary egyszerűsítési program céljainak megvalósítását is.