Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 10 (228. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló, valamint a Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója, a napirendi pont előadója:
1807 A legnagyobb sikernek nyilvánvalóan kettőt könyvelhetünk el. Az egyik: az a soksok tízezer diák, pontosabban több mint 15 ezer diák, 15 130 diák, akik e ljuthattak a határon túlra. A Bethlen Gábor Alapkezelő nélkül ez a nemzetpolitikai egyesítő cél nem valósulhatott volna meg. A másik pedig az az 1743 támogatott pályázat, amelyik korábban szinte nem látott mértékben elősegítette a határon túli magyarok szü lőföldön való megmaradását, illetőleg a magyarmagyar határon átnyúló kapcsolatoknak az erősítését. Úgy gondolom, képviselőtársaim is jól láthatják, hogy itt a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül, egy prudens döntési folyamaton keresztül, pontos elszámolás sal annyi támogatást kapott a határon átnyúló kapcsolatok erősítése, elmélyítése - a nemzetpolitika legfőbb célkitűzése , amire a korábbi években nem kerülhetett sor. Bízom benne, hogy ezt a célt mindnyájan támogatni tudják. Biztos vagyok benne, hogy lesz nek, főleg ellenzéki képviselőtársaimnak az egyes részletekkel kapcsolatos kifogásaik, de azt kérem önöktől, azt nézzék, azt próbálják támogatni ebben a javaslatban is, hogy minél több magyarnak a magyar identitása megőrzését támogassuk különböző egyesület i és szervezett utazási keretek között. Köszönöm szépen a figyelmüket, és előre is köszönöm a támogatásukat. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Potápi Árpád János úrn ak, a nemzeti összetartozás bizottsága elnökének, aki az országgyűlési határozati javaslat expozéját ismerteti 15 perces időkeretben. POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS , a nemzeti összetartozás bizottságának előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alap létrehozásáról a 2010. évi CLXXXII. törvény rendelkezik. Világos szabályok szerint, egyértelmű működési renddel, és ami leginkább fontos, szigorú elszámolás szer int működik az új támogatáspolitika. Az elnevezéskor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mert a nevét és a hozzá fűződő erdélyi korszakot minden magyar ismeri. A törvény új szemléletet képvisel a támogatások kezelésében. Egységbe fogja a nemzetstratég iai elképzeléseket és az azokhoz rendelt forrásokat; többszintű döntéselőkészítő munkát szab meg; átláthatóbbá és elszámolhatóbbá teszi a kifizetéseket; valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához. A támogatáspolitika kapc sán a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. fogalmaz meg egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról dönt egy háromtagú bizottság, amelynek tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijel ölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei által megfogalmazott javaslatok alapján kialakult a nemzeti jelentőségű intézmények és programok köre. A cél az, hogy kiszámítható, hosszabb távra előre tervezhető módon járuljon hozzá Magyarország a szülőföldön való boldogulás szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró intézmények, szervezetek működéséhez, fenntartásához. Annak érdekében, hogy minél több intézmény számára teremtsük meg a bizton ságos működés feltételeit, közel kétszeresére emelték, a korábbi 30 helyett jelenleg 56 a nemzeti jelentőségű intézmények száma. A Bethlen Gábor Alapkezelő kezelésében működik a Magyarság Háza, amely egy olyan többfunkciós intézmény, közösségi tér, amely a z egységes magyar nemzet bemutatását, megismertetését tűzte ki céljául. Az intézmény egyben turistalátványosság és egy komplex kulturális bázisa a külhoni magyarságnak. Egyszerre gyűjti és feldolgozza a világban élő magyar közösségekről, személyekről, telj esítményekről szóló ismereteket, másrészt tudásközpontként is működik, amely ezeket az ismereteket kiállítások, programok, rendezvények, kiadványok formájában tovább is adja. Feladata korszerű módon bemutatni a külhoni magyarság értékeit.
