Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
174 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jel ezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót öt percben. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr . Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalássorozatomban ismét arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve pedig az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, állítsak emlékükn ek itt, a nemzet templomában is szép emléket és példát mindannyiunk számára. Ezt nemcsak azért tartom fontosnak, mert ma a magyar vidék önhibáján kívül vívja haláltusáját, de azért is, mert a sorozatban bemutatott személyek, úgy gondolom, korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve a Jobbik vidéki gazdaságfejlesztő programját is áthatják a vidéki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok. Ma Katona Zsigmondról szeretnék megemlékezni - aki a Szatmár megyei Vámfaluba n született 1828. május 1jén , és elmondani azokat a gondolatokat vele kapcsolatban, amelyek, úgy gondolom, ma is aktuálisak lehetnek és tanulhatunk belőle. Gimnáziumi tanulmányait előbb Nagybányán kezdte, majd Máramarosszigeten folytatta. Már 15 éves ko rában gyógyszerészeti pályára lépett. Négy év múlva Debrecenben vállalt gyógyszerészeti állást. Miután befejezte tanulmányait, gyógyszertárat vett az Arad megyei Borsosjenőn. Később Kecskemétre költözött. Az Országos Gyógyszerész Egyesületben előbb igazgat ósági tagnak, majd elnöknek választották. Eredményesen foglalkozott gyógyszerészeti kérdésekkel is, itt egészen a vegyészkedésig elmerészkedett. Találmányát, amelyet sok kiállításon éremmel tüntettek ki, a mai napig hideg oltóviasz néven emlegetik. Ez egy fatapasz, amelyet ő talált fel. A figyelme egyébként ekkoriban egyre inkább a gyógynövények termesztésére terjedt ki. Botanikus kertet is létesített ezekből. 1862től pedig már a termesztett növények értékesítésével is foglalkozott. Katona Zsigmond a hazai gyógynövénykutatás és termesztés úttörőjének is nevezhető, rengeteg eredményes módszert dolgozott ki, és a működése is eredményes volt. Sikerült például a városi vezetést is meggyőzni arról, hogy 1872ben országos ipari kiállítást rendezzenek Kecskeméten . Később több alkalommal szőlő- és gyümölcskiállítást rendeztek szintén Katona irányításával. Az Országos Iparműtárlat kiállításában betöltött szerepe révén neve országszerte ismertté vált. Később hasonló megbízást kapott egyébként a Bécsben megrendezett v ilágkiállítás alkalmával is. A gyógynövények termesztésével és vizsgálatával párhuzamosan terjedt ki figyelme a kertészeti növények világára is, előbb a gyümölcsfák, az epreskertek, majd a szőlészet kötötte le figyelmét. Kecskemét szőlő- és gyümölcstermesz tése akkoriban fejlődésnek indult ugyan, de ehhez több külső körülmény is hozzájárult. Először a homokmegkötési törekvések, a piacok növekvő felvevőképessége és ezzel párhuzamosan a vasútvonalak kaptak fontos szerepet a DunaTiszaközi szőlő- és gyümölcste rmesztés fellendülésében. Később pedig a tragédiában is előnyt szerzett ez a terület, hiszen a filoxéravész által a hagyományos dombvidéki szőlőink jelentős hányada elpusztult, és ennek ellensúlyozására nagyarányú szőlőtelepítés bontakozott ki, hiszen a ho mokos területek ennek a filoxérajárványnak ellenállóbbak voltak. Katona Zsigmond az 1870es években beutazta Európa jelentősebb szőlőtermesztő országait, ahol fontos tapasztalatokra tett szert, és a hazai gyümölcstermelő és szőlőtermelő terü leteket is felkutatta, feltérképezte, és ezek összevetésével kapott egy pontos, reális képet, amely alapján már a kertészeti termelésünket és azok megfelelő adaptálását már céltudatosan létre tudta hozni. Tudományos tevékenységét egyébként a Kecskemét körn yéki gyümölcsfajták tanulmányozásával is folytatta. 274 alma, 187 körte- és 66 szilvafajtát írt le, ezek legjobbjait pedig ő maga is nemesítette. Életének 60. évéhez közeledve újabb jelentős lépésre szánta el magát, és a kecskeméti
