Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitáj... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1729 H a megnézzük a környező országokat, ez alatt az időszak alatt mindegyik ország gazdasági növekedése - itt értem Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát - olyan 810 százalék körül volt, ezzel szemben a magyar gazdasági növekedés soha nem lépte túl a 4 százalékos gazdasági növekedést. Sőt, 2008 végén, amikor a recesszió bekövetkezett, akkor ugye a prognózis szerint Magyarországon a 2009. évben durván mínusz 1 százalékos gazdasági növekedés lett megtervezve, magában a 2009es költségvetésben is, majd ennek a végeredménye az lett, hogy mínusz 7 százalékos - tehát nem pozitív, hanem negatív irányú - volt a gazdasági visszaesés. Erre fordult rá az előző szocialista kormány az IMF- és a bankhitel felvételével, amikor 20 milliárd euró nagyságrendű IMFhitelt vett fel nagyon gyorsan a szocialista kormányzat, és ebből 2010ig, a kormányváltásig 13,5 milliárd eurót fel is használt. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a 2010. év költségvetésének a kérdése és a gazdasági növekedés hogyan alakult, akkor a 2009es mínusz 7 százalék, ugye a 2010es 1 százalék körüli gazdasági növekedés akkor is, akárhogy is nézzük, mínusz 6 százalék, átvetítve a 2010es évre. De Tukacs István mondta a matolcsyzmust, én meg mondom a gyurcsányizmust meg a bajnaizmust, mert hitelből finanszírozni egy országot, és nem megtenni azokat a lépéseket, amit adott esetben a hitel nagyságrendjének a radikális csökkentése vagy felhasználása indokolttá tett, tehát könnyen volt a Gyurcsánykormány meg a Bajnaikormány, mert fölhasználta a hitelt , és azt mondta: lám, megoldottam mindent. Így fordultunk rá 2010 második félévére, amikor tulajdonképpen a magyar államháztartásból durván 400 milliárd forint hiányzott, aminek a következménye az volt, hogy az Orbánkormánynak olyan intézkedéseket kellett megtenni, ami tulajdonképpen elsődlegesen a bankok irányából történő bevételnövekedés, tehát a bankokkal szembeni adózás kérdése, nagyvállalatokkal szembeni adózás kérdése volt. Ez fordította úgy a 2010. évet, hogy Magyarországnak először sikerült az unió s tagsága óta 2010ben 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal rendelkeznie, annak ellenére, hogy a Bajnaikormány felhasználta a hitelt, az uniós hiteleket, és 7,5 százalék körül lett volna a költségvetési hiánya Magyarországnak, de ezt mégis sikerült 3 százalék alá szorítani. Ennek függvényében fordult rá az Orbánkormány a 2011es teljes gazdálkodási évre, a költségvetés megfogalmazására, és tudvalevő volt már akkor is, hogy a felhasznált hitelkeretet, amit a Gyurcsány- és a Bajnaikormány szűk egy év a latt elhasznált, a 13,5 milliárd eurót, azt Magyarországnak 2011től fogva 2014ig kamataival együtt tulajdonképpen vissza kell fizetni. Így alakult ki, hogy 10 700 milliárd - tehát írd és mondd: 10 700 milliárd - adósságszolgálattal rendelkezik Magyarorsz ág. 2011. évben 4 ezer milliárd, ’12re 3,5 ezer milliárd, ’13ra 3300 milliárd. És, tisztelt képviselőtársaim, itt jön be, amit Tukacs István elmondott. Amikor megpróbálunk nyíltan és őszintén számokról beszélni, akkor vegyük a számokat. A 2011. évben az Orbánkormányt érte olyan váratlan esemény, és itt szeretném felsorolni, ami növelte Magyarország adósságának a nagyságrendjét, hisz többletkiadásokra kényszerítette az Orbánkormányt. Ilyen a Fejlesztési Bank 120 milliárdja, amit az Orbánkormánynak oda k ellett tennie a hitelek és a kamatok visszafizetésén túl, ilyen a Magyar Államvasutak 120 milliárdjából a 80 milliárd, ilyen az önkormányzatok, tehát a megyei önkormányzatok hitelnagyságrendjének az átvállalása, ami nem az Orbánkormány alatt keletkezett, hanem jóval előtte, és elsődlegesen ugye valutában. Vagy ilyen volt Draskovics - és akkor lehet beszélni draskovicsizmusról is , annak idején 2006ban, amikor Draskovics meghozta azt a döntését, hogy nem fizette ki a hazai vállalkozásoknak az áfát, fogalm azzunk így: visszatartotta az áfavisszatérítést a vállalkozásoknak, ennek a hatása 2011ben 250 milliárd forinttal terhelte meg az Orbánkormány költségvetését. Tehát Tukacs képviselőtársam, amikor ezeket a számokat mondja, hogy már februárbanmárciusban kellett költségvetésmódosítást végrehajtania az Orbánkormánynak, azt mondom, hogy ha a költségvetést egy évre bebetonozzuk, akkor lep meg bennünket az ilyen dolog, mint amit az előbb is felsoroltam: az áfavisszatérítési kötelezettség. Hiszen ezt az Euró pai Unió kőkeményen előírta Magyarország számára, hogy ez az akkori Draskovicsféle döntés teljesen helytelen volt, és ezt a magyar kormánynak a vállalkozások irányába vissza kell térítenie. Ha ilyen
