Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban törté... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz):
170 törvényjavaslat benyújtásra került volna. A képviselő úr érdekesen nyilatkozott a tekintetben, hogy ő mintha már sejtené a választások eredményét. Ez számomra elég meglepő fordulat annak függvényében, hogy a választási eljá rás még el sincs fogadva, még igazából a VM és az agrárkamara között sem volt egyeztetés e tekintetben. Felhozzák folyamatosan, és itt Szabó Rebeka képviselőtársam is említette, hogy az agrárkamara önkormányzatiságát ideiglenesen korlátozza ez a jogszabály . Itt azért nem mondanám, hogy ezt abban a tekintetben kellene vizsgálni, hogy a kamara nem az érintettek önkéntes elhatározása alapján, hanem egy országgyűlési döntéssel jött létre, így értelemszerű, hogy az átalakítására vonatkozó feltételrendszeréről a döntés meghozatala is a jogalkotó felelőssége. Tehát azt hiszem, e tekintetben nyilvánvalóvá kell tenni, hogy mi történik itt. Felmerült az, hogy három kérdéssel érkeztek az átmeneti elnökség tagjai: mennyi pénz van, mi a vagyon, és hogyan állunk a munkavá llalók tekintetében. Képviselő úr, ez egy nagyon logikus három kérdés, ugyanis amikor majd az átadásátvétel meg fog történni, amikor az átmeneti elnökség tagjai átadják a felelősséget, a jogokat és a kötelezettségeket a megválasztott vezetőknek, a megvála sztott vezetők, garantálom és borítékolom, hogy ugyanezt a három kérdést fogják feltenni, és nyilvánvaló, szeretnék látni, hol van az a nullapont, ahonnan ők elindulnak. Felelősséggel tartoznak azért a munkáért és azért az anyagért, ami alájuk van rendelve , természetes, hogy tisztán akarnak látni. Én azt hiszem, ez inkább a felelős magatartás témakörébe tartozik, mintsem egy slendrián magatartás velejárója. Képviselő úr, november 30áig a regisztráció le fog zárulni, utána már nem lehet lehetőséget biztosít ani a regisztrációra, ugyanis a történet véges. Az átmeneti elnökség egy bizonyos időszakra kapta a mandátumát, március 31ig, de valószínűsíthető, hogy ennél hamarabb le fog járni az átmeneti elnökség mandátuma, hiszen már tudjuk, hogy február 1je és 21e között meg fogják tartani a megyei küldöttválasztó gyűléseket, és március 9én pedig a megyei küldöttgyűlések meg fogják választani az országos küldöttgyűlést, és az országos küldöttgyűlésnek március 9e és 31e között bármikor van lehetősége megtartani az alakuló ülését, megválasztani a tisztségviselőket, elfogadni az alapszabályt, amellyel azután létre is jön az új kamara, és az átmeneti elnökség mandátuma lejár. Nyilván ez köt bennünket. És egyébként az, hogyha az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy szer etnénk egy minél szélesebb körben és egy nagy társadalmi tömeget megszólító választást bonyolítani, ami egyébként egy nem létező tagság megszólítása, ezt nem tudjuk másként megközelíteni, mint hogy regisztrációra kérjük az embereket. És azt, hogy tisztán é s a demokratikus elvek mentén tesszük ezt, mi sem bizonyítja jobban, hogy meghosszabbítottuk a regisztrációs határidőt, kértük a falugazdászok segítségét, és minden olyan infrastruktúrát használunk, hogy a gazdálkodókhoz eljusson az információ. A falugazdá szok most már parancsba kapták, hogy segítsék a kamarai regisztrációt, hogy minél több ember be tudjon regisztrálni. Eddig csak banki átutalással volt lehetőség teljesíteni, most már nyomdában vannak a sárga csekkek, hogy azon is lehessen a nyilvántartásbavételi díjat teljesíteni. Göndör István képviselőtársam többször helyesen hozzászólt, a válaszra nem volt kíváncsi, de azért elmondanám. (Gőgös Zoltán: Göndör István képviselő úr jelzi, jegyző, fent ül!) Képviselő úr, megkövetem, a helyén kerestem, termés zetesen visszavonom az előbbi megnyilvánulásomat. A kötelező tagság, ami 1998ig működött, meggyőződésem, hogy nem volt jó, mégpedig nem a kötelező tagság miatt, hanem amiatt, hogy 21 külön, önálló jogi személyiséggel rendelkező kamara volt, ami 21félekép pen állt hozzá mindenhez az agrárkamarák vonatkozásában, és emiatt nem tudott működni a rendszer, mert alapvetően nem volt egy egységes szakmai irányvonal, és parciális érdekek határozták meg, hogy az egyik megye hogyan viszonyul a másikhoz, és hogyan visz onyul a Magyar Agrárkamarához. Itt elmondanám még egyszer, hogy nem vettek részt a vitában, és az ellenzéki képviselőtársaim nem is nyújtottak be egyetlenegy módosítót sem. Tehát azért, mondjuk, pénteken elérhető volt a módosítás, ma hétfő van. Tehát elnéz ést, de tízegynéhány oldalt három nap alatt nem egy
