Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
1680 adnia a hatósági szerződéseket ezzel a két televíziós társasággal, ugyanis annyit tudunk, hogy a médiahatóság csökkentette ezeknek a cégeknek a médiaszolgált atási díját, csak nem mondja meg, hogy mennyivel, minthogyha ez nem tartozna ránk, minthogyha ez nem egy olyan bevétel lenne, amely a magyar adófizetőket közvetlenül is érinti. Az előző törvényhozási témánkhoz tartozna tulajdonképpen a médiaköltségvetési, zárszámadási rész, ott is elmondhattam volna, de akkor most mondom el: ugye, ott azt látjuk, hogy nem folyt be az a pénz, amit 2011re vártak, felemelték ugyan a médiaszolgáltatási díjat, de kevesebb folyt be. Annyit lehet tudni, 2012re van átütemezve, de hogy pontosan mekkora engedményt kaptak ezek a cégek, miközben folyamatosan megy a lobbi azzal kapcsolatosan, hogy mikor is fejeződik be a digitális átállási folyamat, és közben lejárt a hatósági szerződésük; tehát itt valami nagyon világos érdekütközés van, valamifajta olyan lobbiharc jeleit látjuk a digitális átállás kapcsán, ennek kapcsán is, a frekvenciapályázatok kapcsán is, ami azt mutatja, hogy itt nincs minden teljesen rendben. Szeretném megkérdezni azt, hogy az elmúlt két évben miért nem hallgat ta meg a bizottság a médiahatóság vezetőjét. Erről beszélgettünk már az elnök úrral, tehát nem itt mondom elsőnek ezt a kérdésemet. Miért van az, hogy önök két és fél év alatt fel tudták forgatni a teljes magyar médiastruktúrát többször is, odavissza, fol yamatosan mozgásban tartották a rendszert, és folyamatosan egy ilyen lopakodó médiaszabályozással tulajdonképpen a médiahatóság alá besöpörték a teljes magyar közmédiát, és folyamatosan, most már a postai törvényben, a hírközlési törvényben, mindenhol újab bújabb jogosultságokat kap ez a parlamenti többségtől és a választók akaratától elszabadult hajóágyú. Erre hogyhogy nem maradt idejük? És akkor persze bele lehet menni azokba a részletekbe, hogy hogyan leszünk képesek, mondjuk, a KSH hogyan lesz képes arr a, hogy felmérje azoknak az állampolgároknak a körét, akik érintettek abban, hogy valamilyen szociális alapon segítséget kapjanak ugye a vevőkészülékek felszereléséhez. De mondjuk, ha ez tényleg a KSH feladata, ami egyébként gyakorlatilag fejre állt a néps zámlálási folyamattal is, de mondjuk, ha az ezzel kapcsolatos törvények megszületnek 2010ben, akkor lehet, hogy mondjuk, a népszámlálás keretében lehetett volna ezzel kapcsolatosan megbízható adatokat gyűjteni. Miért nem történt meg? Miért nem történt meg az, hogy soha… Itt egyébként volt a Médiatanács beszámolója is, ahol én többször szóvá tettem, hogy a digitális átállás miért csúszik, erre az volt a Médiatanács elnökének a válasza, hogy azért, merthogy nincsen felkészülve a magyar társadalom arra, hogy a digitális átállás folyamatát levezényeljük. Persze, hogy nincs felkészülve, mert nem készítették fel! Miért? Tehát azt szeretném még egyszer elmondani, már csak a jegyzőkönyv kedvéért is, hogy miközben itt persze egymás nyakába borulunk, hogy milyen nagy szerű, hogy végre a digitális átállással foglalkozunk, azért azt el kell mondani, hogy az elmúlt két évben is megtehettük volna ugyanezt, és akkor, mondjuk, előrébb lennénk ebben a folyamatban, és nem kellene nekem azon agyalnom, hogy tulajdonképpen milyen hatalmi érdekek szolgálnak abban, hogy a Médiatanács folyamatosan sakkban tartja a két legnagyobb magyar televíziót, miközben azt lehet tudni, hogy ezt a két magyar televíziót a Médiatanáccsal egy politikai családba tartozó cégek szerették volna felvásáro lni korábban, csak nem volt elég pénzük. De azért azt elintézték, hogy a TV2be a Nyerges – Simicskatengely másik cégéből küldjenek hírigazgatót, tehát azt ott politikailag legalábbis sikerült megszállni. Úgyhogy azt gondolom, miközben persze támogatjuk azt , hogy végre legyen valamilyen érdemi előrelépés abban, hogy a digitális átállás folyamatát le tudjuk vezényelni, és van egy érdemi előrelépés abban, hogy a valóban rászorulókat segítsük abban, hogy ne legyenek megfosztva a legfontosabb televízióktól akkor , ha az analóg sugárzást lekapcsoljuk, de azért, legalábbis a jegyzőkönyv kedvéért el kell mondanunk, hogy ezekről nem most kellett volna beszélgetnünk, hanem mondjuk, másfél évvel ezelőtt, és akkor talán nem kellett volna megvárnunk azt, hogy az analóg su gárzású televízióknak lejár a hatósági engedélye, és nem kellene most jogvédő szervezeteknek perelni a médiahatóságot, hogy adja ki az új szerződést, és nem kellene emögött
