Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - A hulladékról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP):
1639 Itt a folyamatot nem méltatom, hiszen többen megtették előttem, hogy mi mind en történt itt az elmúlt, mondjuk két és fél évben a hulladéktörvény elfogadása érdekében. Mindenesetre, ha akkor katyvasznak lehetett méltatni azt az előterjesztést, akkor ez, kérem szépen, micsoda? Az a nagy helyzet, hogy 12 év alatt nagyon sok minden vá ltozott a világban. Változtak a technológiák és változott a törvényi környezet. 2008ban az Európai Unió elfogadta a hulladékos keretirányelvet, és előírta a tagállamoknak, hogy ezt ültessék át a saját jogrendjükbe, méghozzá határidőre. Ez nem történt meg, pedig ahogy hallottuk, az előző kormány egy nagyon jól kidolgozott szabályozási koncepcióval adta át a kormányrudat, és szégyenszemre a bírósághoz fordult ellenünk az Európai Bizottság, és mindenféle bírságokat lengetett be nekünk. Pedig egyszerű lett vol na a feladat, hiszen a hulladékos keretirányelv átültetése nem jelentett volna ilyen komoly késedelmet, de a kormány jelentősen túlterjeszkedett ezen, és mindenféle egyebet akart szabályozni. Mi a kezdetektől azt mondtuk, hogy külön közszolgálati törvénybe n kellene szabályozni például a hulladékgazdálkodást, mint ahogy egyébként külön törvényben megtették a víziközműszolgáltatásnál vagy akár a kéményseprőszolgáltatásnál ugyanezt. Régesrég túl lehettünk volna a hulladékgazdálkodási törvényen, ha ezt az ut at követik. Tíz hónapja terjesztették be ezt a törvénytervezetet. Azt lehet mondani, hogy hosszabb ideig készült ez a törvény, mint maga a hulladékos keretirányelv, pedig tudjuk, hogy az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa mennyivel bonyolultabb és ho sszadalmasabb. Szétmódosították azonnal ezt a törvényt, és leginkább a kormánypárti képviselők, ami bizonyítja azt, hogy elképesztően gyenge törvényelőkészítési munka volt az előterjesztés. Szerintem már önök sem ismerik ki magukat a zárószavazás előtti m ódosító indítványok között. Hetek óta felteszik a napirendre, aztán gyorsan leveszik, régesrégen túl lehetnénk már ezen. Azt gondolom, hogy ez a törvényalkotás paródiája, ami a hulladékgazdálkodási törvénnyel történt. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt ké t és fél évben számtalan verzió keringett a tudományos és szakmai közéletben. Volt itt már hulladékmegelőzési törvény és minden, és így jutottunk el a máig. Egyáltalán nem babra megy a játék, hiszen egy egész szakma áll teljes bizonytalanságban lassan két éve, és most vagyunk október közepén, el fogják fogadni, és január 1jére teljesen át kell szabni az egész közszolgáltatást, ami, azt gondolom, hogy nem lesz zökkenőmentes. Itt az előttem szólók elmondták, hogy milyen komoly kifogásai voltak az Európai Biz ottságnak, és azt gondolom, hogy ezt nem lehet a szőnyeg alá söpörni és nem lehet elbagatellizálni. Ennek még bizony lehetnek következményei, akár egyetértünk a Bizottság értékelésével, akár nem. Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, hogy meglehetősen za varosak a definíciók, pedig itt egy az egyben illett volna átvenni a keretirányelv definícióit. Az elvek sokszor félre vannak értelmezve, a megelőzésre alapozó stratégia teljesen hiányzik ebből a szövegből, és amit nagyon bánunk, hogy az arányos és az igaz ságtalan hulladékdíj felé egyáltalán semmiféle elmozdulás nincsen. Mindenképpen jó eleme a törvénytervezetnek, ahogy előttem is említették, a lerakójárulék, az eredetihez képest nagyon sokat finomodott ennek a bevezetése és mértéke, és ez pozitívum, és nag yon jó, hogy itt a legutóbbi zárószavazás előtti módosítóban megágyaznak végre a betétdíjastörvénynek, mi ezt már alig várjuk. Nem értünk viszont egyet a központosított ármeghatározással. Ebből rengeteg probléma fog még adódni. Árhatóság lesz, és felmentés eket lehet majd kérni, ami pluszterheket jelent majd, és felügyeleti díjat kell majd fizetni, ami mondjuk, egy Budapest méretű városban százmilliós nagyságrendű lesz, ha jól értelmezzük. Nincs ennek semmi értelme. Az önkormányzati tulajdon erősítése azon t úl, hogy komoly uniós problémákat vetett fel, az állam szerepének teljes félreértelmezése, azt gondolom, és ilyen módon ebből még sokféle probléma lesz. Itt nonprofit szolgáltatókat szeretnének majd bevezetni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az i dőkeret leteltét.) , de közben a tisztes haszontól kezdve a keresztfinanszírozás tilalmáig, mindenfélét belezagyválnak. (Zaj, közbeszólások.) Ez a törvény ilyen formájában…
