Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Talabér Márta (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Ösztönöz-e a mai szociális ellátórendszer munkavállalásra?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TALABÉR MÁRTA (Fidesz):
1588 Ámbár képviselő úr nem mondta ki, hogy nem fogadja el az államtitkári választ, de ebből következik. A képvisel ő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 203 igen szavazattal, 81 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfo gadta. Talabér Márta (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Ösztönöze a mai szociális ellátórendszer munkavállalásra?” címmel ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Talabér Márta képviselő asszony, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: “Ösztönöze a mai szociális ellátórendszer munkavállalásra?” címmel. Megadom a szót Talabér Márta képviselő asszonynak. Parancsoljon! TALABÉR MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A rászorultságtól függő ellátások célja, hogy segítséget nyújtsanak a rászoruló személyeknek ahhoz, hogy saját és családjuk létfenntartását biztosítani tudják. A szociális ellátórendszerben jelenleg nincs olyan felső összeghatár, amely az összes rászorultságtól függő ellátással szerezhető összeget magában foglalná. Ugyanakkor az egyes ellátások jövedelmi feltételeinek vizsgálatánál - bizonyos kivételekkel - a más segélyekből, támogatásokból származó jövedelmet is szám ításba kell venni. A rászorultságtól függő ellátásokra való jogosultság jövedelmi feltételeinek vizsgálata az egy fogyasztási egységre, illetve egy főre jutó jövedelem alapulvételével történik. A szociális törvény részletesen meghatározza, mely bevételeket , így mely rendszeres pénzellátásokat kell e tekintetben a jövedelemszámításkor figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy egy előzetes korlát a jelenlegi rendszerben már működik, egyrészt a különböző elvek mentén nyújtott ellátások keveredésének megakadályozá sa, másrészt a túlzott ellentételezés elkerülése céljából. Mit is jelent ez a valóságban? Nézzünk egy gyakorlatias példát: ha egy családban az apa nem dolgozik és három iskolás gyermeket nevelnek, közel 126 ezer forint a család jövedelme, amiből az egy főr e jutó jövedelem több mint 25 100 forint, és ebben az esetben még nem vettük figyelembe azokat a támogatásokat, amelyek részben pénzbeli ellátások, részben pedig egészségügyi szolgáltatások. Ezek szerint a jelenlegi szociális és gyermekvédelmi törvények al apján, illetve a helyi rendelet figyelembevételével ez a család éves szinten több mint kétmillió forintot kap úgy, hogy ehhez nem kell munkát végezni. Természetesen a rendszeres támogatások a mai rendszer szerint a fenti családot megilletik, hiszen ha önhi báján kívül az apa nem dolgozik, a három iskoláskorú gyermeket akkor is el kell tartani. A fenti családban, ha az apa dolgozik, akkor a család egy főre jutó jövedelme csak 19 600 forinttal több havonta, mint annak a családnak, ahol különböző jogcímeken val amilyen szociális ellátást kapnak. Tehát a rendszer szinte azonos megélhetési szintet biztosít annak is, aki dolgozik, és adót fizet. A különböző támogatásokból a fenti család munka nélkül is meg tud élni, mert a gyermeknek ingyenesen biztosítva van a tank önyve, étkeztetése, gyógyszerellátása, és polgármesterként azt is tudom, ha valamilyen rendszeres ellátásban részesül a család valamely tagja, nem kapcsolják ki a szolgáltatásokat, miközben sokszor semmilyen közüzemi díjat nem fizetnek, és minden egészségü gyi szolgáltatást is igénybe tudnak venni.
