Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
1567 DR. HILLER ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! A közoktatás helyzetéről kívánok szólni. Két pedagógusszakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kü lön, de gyakorlatilag azonos célokat megfogalmazva (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) levelet írt a Magyar Országgyűlés tagjainak. A levelek határozottak, egyértelműek és elkeseredettek. Azt javasolják, hogy a magyar közoktatás jelenlegi és közeljövőbel i helyzetéről rendezzen az Országgyűlés parlamenti vitanapot; kérik, javasolják és elvárják, mert a közoktatás rendszere a működőképesség határára érkezett. Javaslatukat mi támogatjuk. A levelek akkor születtek, amikor még nem került bejelentésre, hogy a p edagóguséletpályamodellt önök befagyasztják. A pedagógusok véleménye világosan visszaigazolja azt a tapasztalatot, amely Dunaföldvártól Sopronig immáron országosan igaz: (Moraj a Fidesz soraiban.) a közoktatásban teljes a fejetlenség és a bizonytalanság, káosz van. A nagy irányító központ, a Klebelsberg Intézet nem csinál semmit, mert azt sem tudja, mit kellene csinálnia. A helyi irányítók, a tankerületek még el sem kezdték a munkájukat, miközben három hónap múlva nekik kellene levezényelni az államosítást . A polgármesterek, önkormányzati képviselőtestületek nem tudnak tervezni a saját településeiken, mert fogalmuk nincs, hogy működtetőként mégis mi lesz a dolguk, és főként, hogy miből fogják ezt fedezni. A szervezeti felfordulás, az államosítás mellett a kormánytöbbség a köznevelésinek nevezett törvényben előírt egy sereg többletmunkát: a pedagógusoknak 32 órában határozta meg az iskolában történő munkavégzést, ezzel bújtatva megemelte a kötelező óraszámot; teljesen kidolgozatlanul bevezetésre szánja az eg észnapos iskolát, ami így nem más, mint kötelező napközi, és sok más egyéb rendelkezést. Amikor erről vita folyt parlamenten belül és parlamenten kívül, egyetlen érv hangzott el: mindezzel párhuzamosan bevezetik a pedagóguséletpályamodellt, amit mindenki fizetésemelésnek fogott fel, már csak azért is, mert az ehhez kapcsolódó kritériumrendszer mindmáig ismeretlen - ezt a vállalt feladatot sem végezték el. Az Országgyűlés oktatási bizottságának tavaly november 29ei ülésén, amikor erről a kérdésről folyt a vita, többen, több képviselő, kormánypárti és ellenzéki elmondta, hogy a program nem reális, ezt ki kell emelni a törvényből. A pedagóguséletpályamodellről is szóló vita jegyzőkönyve nyilvános, ebből idézek. A parlament oktatási bizottságának jegyzőkönyve , 2011. november 29.: “Dr. Hoffmann Rózsa államtitkár: A szakmai oldal igényli a financiális oldalt, a financiális oldalhoz pedig hozzá van rendelve a szakmai oldal. Az, hogy vegyük ki a törvényből, az meglátásunk szerint egyszerűen lehetetlen, mert az egé sz törvény erre épül.” Tetszenek érteni? Az egész törvény erre épül. Az oktatási államtitkárnak az a véleménye, hogy az egész törvény, az önök által bevezetni kívánt teljes köznevelési rendszer minden intézkedése erre épül, ez az egésznek az alapja. Na mos t, ezt az alapot verték szét három nappal ezelőtt. Pénteken a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy az életpályamodellt nem indítják el 2013. szeptember elején. A múlt héten, amikor már országvilág előtt nyilvánvaló volt, interneten olvashatta mind enki: automatizmus volt, hogy megy a kukába a pedagóguséletpályamodell, az oktatásért felelős államtitkár határozottan cáfolta ezt, két napra rá meg bejelentették a hivatalos döntést. Itt tartunk most. (13.20) Tisztelt Államtitkár Asszony! Önnek most alap esetben le kellene mondania. (Felzúdulás a kormánypárti sorokban.) Ráadásul én elhiszem, hogy ön nem tudott erről az alapvető, oktatást érintő döntésről, ez azonban a megítélését csak még egyértelműbbé teszi és súlyosbítja. A helyzet, a magyar közoktatás e gész helyzete azonban annyira kritikus, hogy ez a lemondás túlságosan egyszerű lenne - háromnapos hír.
