Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1547 Frankel Leó a XIX. században halt meg, a Pčre Lachaise temetőben van róla obeliszk. Ha önök úgy gondolják, hogy Magyarországon pedig utca se legyen elnevezve róla, akkor úgy tűnik, hogy a franciák meg fognak róla emlékezni, mi nem fogjuk ezt tenni. Ez szerintem szégyen. Marx Károlyról Londonban, NagyBritannia több területén, Németországban vannak k özterületek elnevezve. 1883ban halt meg, a XIX. században. Nem mondok ebben a tekintetben mélyebben a munkásságáról semmit, de azt mondom, hogy minimum véleményes ez a kérdés, és nem lehet egyébként Németországot és NagyBritanniát sem antidemokratikus ál lamnak tekinteni (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) , amely ilyen kérdésekben ilyen döntéseket hoz; ott megemlékeznek róluk. Nyilván ez egy olyan kérdés… Én elmondtam több olyan embert, aki nem található benne. Nem találhatók benne olyan emberek és törté nelmi személyiségek sem, akikről én pozitívan emlékeznék meg. Földes Ferencről egy komoly vita folyik Miskolcon, nekiesett a Fidesz vezette önkormányzat a Földes Ferenc Gimnáziumnak - én ott érettségiztem , és meg akarta változtatni a nevét. Jelenteném, h ogy nem sikerült, negyvenezer aláírás gyűlt össze. Más kérdés, hogy ezek után egy teljesen vállalhatatlan eljárásban egyhangú tantestületi támogatás után sem választották meg igazgatónak Veres Pál igazgatót. De azt tudom mondani, hogy Földes Ferenc, akit ú gy kommunistáztak összevissza a városban, és vállalhatatlan személynek tartottak, ’43ban munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában, és egyébként a Sorbonneon végzett, semmilyen módon nem tapad hozzá semmi olyan negatív ügy, ami miatt ne lehetne róla egy g imnáziumot elnevezni Magyarországon, önök mégis ez alapján a jogszabály alapján, én már látom, hogy neki fognak esni újra ennek a kérdésnek. És ugyan a miskolciak egyértelműen állást foglaltak a kérdésben, az önök politikai oldala majd újabb boszorkányüldö zésbe kezd január 1je után. Nagy Imréről már beszéltem. Én azt hiszem, hogy ha a jogszabályt szorosan értelmezzük, a normaszöveget szorosan értelmezzük, akkor Nagy Imre és az őróla elnevezett egyesület, az őróla elnevezett közterület ma Magyarországon ves zélyben van. Orbán Viktor miniszterelnök politikai karrierje az ő újratemetésén indult, a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt. Én azt hiszem, hogy egy rosszul megírt, nem világos normaszöveg miatt nem lehet egy ilyen típusú vitát elindítani ma a közéletben. Ez egy vállalhatatlan vita, én azt hiszem, és hiszek abban - lehet, hogy kincstári optimizmus, de tényleg próbálok benne hinni , hogy önök nem is akarhatják azt, hogy Nagy Imrével kapcsolatban ilyen vita elinduljon ma a közéletben. De egyébké nt felvethetjük egyik legnagyobb költőnket is, József Attilát, aki nyilván tagja volt az illegális kommunista mozgalomnak. Azt hiszem egyébként, hogy a költészetét, életművét ebben a tekintetben nem is vitatjuk el most ebben a pillanatban, legalábbis nagyo n reménykedem benne. Mondjuk, ennek a jogszabálynak a fényében is belegondolva, nem véletlen, hogy éppen itt mozdítgatják az ő szobrát vagy tervezik. Vállalhatatlannak érzem ezt a dolgot is. Szorosan értelmezve József Attila is azok közé tartozik, akikről ez a jogszabály szólhat. A legvégén - még annyi időm talán van , túl azon, hogy nem hiszem, hogy ez az a mód, ahogy ezeket a kérdéseket el lehet dönteni, bár lehet egyébként, hogy a történelmi személyiségek megítélésének, mondjuk, kilencven százalékában u gyanazt mondanánk mind a két oldalon. Az egyébként, hogy az elmúlt 2022 évben nem történt meg a többi vitatható történelmi személyiség életművének kibeszélése, egy másik kérdés. Azt sem így kéne elrendezni, meggyőződésem. Mindenesetre látszik, hogy a mell ékletben milyen településekről van szó. Mondott előttem Lendvai képviselőtársam egy olyan példát, ahol persze a Horthy térre néz a Ságvári köz talán, ha jól emlékszem a példájára. Nyilván sokféle vidéken megmaradt utcanévről beszélünk, de láthatjuk azt, el mondható az, hogy a zöme település nehéz sorsú település. Én egy borsodi polgármester - most fedje jótékony homály az ő nevét - által a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején elmondottakkal zárnám a beszédemet. Kérdezték tőle, hogy van még egykét ut ca, ami hordozza a negyven év emlékét, és miért nem változtatták meg a településen
