Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - TALABÉR MÁRTA (Fidesz):
1532 változtatást nem igényelnek, ezért a javaslat elsősorban a törvényi szabályok kibővítésében, pontosabb, korszerűbb megszövegezésében é s hangsúlyaiban hoz változásokat. Itt nagyon röviden szeretnék utalni, bár most nincs itt Szabó Timea képviselőtársunk, az ő egyik kétpercesben megfogalmazott mondatára, ami az örökbefogadás nehézségét ecsetelte. É n azt gondolom, hogy a valóság ennél egy kicsit rugalmasabb, és amikor arról születik döntés, hogy egy árván maradt gyermeket adott esetben ki fogadhasson örökbe, akkor ez sokkal rugalmasabban és a gyermek érdekeit figyelembe véve történik, és nem feltétle nül úgy, ahogy ő ezt a hozzászólásában elmondta. Hogy ki lehet örökbefogadó, az a családjogi törvénytől kis részben eltér. Az örökbefogadó nagykorúsága és cselekvőképessége, valamint személyiségéhez és körülményeihez mért alkalmassága változatlan kritérium ok. Ugyanakkor az előírt minimális és maximális korkülönbség mellett az örökbefogadási korhatárt a javaslat felemeli, eszerint örökbefogadó csak a 25. életévét betöltött személy lehet. A javaslat új jogintézményként nevesíti az örökbefogadás utánkövetéséne k a lehetőségét. Az örökbefogadást elősegítő szervezet ennek keretében figyelemmel kísérheti, hogy az örökbefogadás betöltöttee célját, a gyermek beilleszkedette a családjába. Az utánkövetés részletszabályait külön jogszabályban kell rendezni. A családjo gi könyv a szülői felügyeletre vonatkozó címben terjedelmileg és tartalmilag is lényeges változásokat hoz. A szülői felügyelet gyakorlása területén a javaslat a szülők felelősségét helyezi a középpontba, elsődleges szerepet szán a szülők megállapodásának, és mellőzi a szülőgyermek viszonyban az indok nélküli állami beavatkozást. Ha a szülők között mégis vita merül fel, a gyámhatóság hatáskörébe kerül a döntés a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos konfliktusok tekintetében, akár együtt élő, akár külön élő szülőkről van szó. Változatlanul fennmarad azonban a bírói hatáskör a szülői felügyeleti jogok általános jellegű korlátozását és megvonását illetően. Abban az esetben, ha bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a sz ülők egymás közötti viszonyában a javaslat elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, mert ezt ebben a vonatkozásban egyetlen nyugateurópai jogrendszer és az Európai Tanács dokumentumai sem használják. A javaslat szerint a bíróság a szülők között a gyermeke t nem elhelyezi, hanem a szülői felügyeleti jogok rendezéséről dönt, vagyis a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására jogosíthatja fel az egyik szülőt. A jelenleginél differenciáltabb lesz a szabályozás a szülői felügyeleti jog szüneteltetése és megszün tetése körében. Az előbbi szabályai közé kerül a családba fogadás, ami jelenleg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szerepel. A szabályozás helyének megváltoztatását az indokolja, hogy a családba fogadás a szülő akaratából tö rténő, szülői gondoskodást pótló jogintézmény, ezért a gyermekvédelmi gondoskodás intézményrendszere helyett inkább a magánjogban van helye. Új a javaslatban, hogy a szülői felügyeleti jogok rendezése során akár a bíróság, akár a gyámhatóság kötelezően is elrendelheti közvetítői eljárás igénybevételét, ha azt a gyermek érdekében indokoltnak tartja. A családjogi tartási kötelezettségen belül kiemelt jelentősége van a szülőket a gyermekükkel szemben terhelő tartási kötelezettségnek, a gyermektartásnak. Ezt tá masztja alá az a tény, hogy a családjogi tartási pereknek mintegy 90 százaléka gyermektartás iránt folyik. Ezt a kiemelt helyet a javaslat azzal juttatja kifejezésre, hogy mind a kiskorú gyermek tartását, mind a továbbtanuló nagykorú gyermek tartását több vonatkozásban speciális szabályokkal rendezi és külön fejezetekben tárgyalja. Ugyanakkor a rokontartás közös szabályait úgy alakítja ki, hogy a gyermektartás több általánosítható rendelkezését, például a tartásdíjak automatikus emelkedését e szabályok közö tt
