Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. STEINER PÁL (MSZP):
1529 Én erről beszélek, hogy azért itt kellene egy ilyen megengedő dolgot tenni e bben a tervezetben, hiszen léteznek olyan szeretetteljes együttélési családformák is, ahol, úgy gondolom, ezt a konkrét örökbefogadási dolgot enyhíteni kellene. Szeretném megkérni, hogy ön se vigye el más irányba az én mondandómat vagy a mi mondandónkat, h anem figyeljünk egymásra, és próbáljuk konstruktívan jobbá tenni egyébként ezt az amúgy előremutató, összességében előremutató törvényjavaslatot. Köszönöm. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő asszony. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Vigh Lás zló képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. VIGH LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő asszonynak üzenem, hogy nem kívántam elvinni a témát más irányba, én csak arról beszéltem, hogy a pártjaink között, a FideszKDNP, az LMP és a szocia listák között van egy felfogásbeli különbség a családról és a családba jövő gyermekekről - én csak erről beszéltem. (14.20) Nem akarom azt mondani, hogy teljesen más egy családban született gyerek, mint egy családon kívül szü letett, csak azt mondom, mi azt szeretnénk erősíteni, arra próbálunk hatni, hogy a családból, egy férfi és egy nő házasságából szülessenek gyermekek, és a családot szeretnénk erősíteni. Mindösszesen erről volt szó, és nem szeretném sehová elvinni a témát, semmilyen más irányba. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Normál időkeretben kért szót Steiner Pál képviselő úr, MSZPképviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr. DR. ST EINER PÁL (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim közül sokan vannak, jelen is vannak közülük sokan, akik hozzám hasonlóan ügyvédi praxist folytatnak. Azt hiszem, hogy meg tudják erősíteni azt a tapasztalatot, ho gy az ügyfelek rendkívül kreatívak, amikor akár a jogaikat kell érvényesíteni, akár a kötelezettségeiket kell értelmezni. Ügyvéd nagyon sokszor mást nem is kell hogy tegyen, mint hogy meghallgatja, értelmezi, megfelelő szakmaisággal összepakolja az elképze lést, és egy kiváló szerződési rendelkezés születik belőle. Ezzel a gyakorlati példával azt akartam bizonyítani, hogy a polgári jognak, mióta létezik, az a fő feladata, hogy a polgárok teljes életviszonyait, szabadságviszonyait, illetőleg polgári viszonyai t, vagyoni viszonyait, személyi viszonyait a legteljesebb diszpozitivitással szabályozza. Mondhatnám azt is, hogy az államnak csak akkor kell jelen lenni, ha az feltétlenül szükséges, mert higgyék el nekem, képviselőtársaim, gyakorlatból mondom, hogy a pol gárok pontosan tudják, hogy nekik mi a jó, pontosan tudják, hogy hogyan kell ezt a legjobb peremfeltételek között érvényesíteni, és pontosan el tudják mondani a szakembereknek, hogy mit szeretnének egy okiratban látni. Azért vetettem fel ezt a példát, mert amióta polgári jogi hagyományok egyáltalán léteznek Európának ezen a felén, azóta mindig az volt az irányadó, hogy a polgárok számára, a polgárok jogában a legteljesebb szabadságot biztosítsuk. Ezért ennek a polgári törvénykönyvnek, amelyet most tárgyalun k általános szakaszban, az egyik legnagyobb előnye, és a korábbi tervezői hagyományokban is ez volt látható, amióta megszületett az új polgári törvénykönyv megalkotásának igénye - egy kora reggeli hozzászóláshoz kapcsolódva nem 2010ben, hanem előtte egy é vtizeddel , az volt a fő szándéka, az volt a fő iránya és az volt a fő filozófiája, hogy a polgárok teljes autonómiáját biztosítsa. Minél kevesebb a kogencia, annál jobb egy polgári törvénykönyv. A
