Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1521 szempont ezután következhet. Tehát minden olyan intézkedést, amely a nemzet gyarapodását, és egyébként most már nemcsak a gyarapodását, hanem a totális elfogyását és a túlélését meggátolja, mert itt már nemcs ak arról van szó, hogy milyen mértékben nő a magyarság létszáma, hanem arról, hogy túlélje a XXI. századot, minden ilyen megoldást mi támogatunk. Ebből a megfontolásból, úgy gondoljuk, a család és a házasság legfontosabb szerepe, ami miatt két ember ezt eg ymás közt megköti, akár ennek formalizált módot ad, akár nem, a fő célként és a fő érdekként az egészséges utódok felnevelését tudjuk megfogalmazni mint célt, és ez a legfőbb védendő érdek, amit egyébként minden elé tudunk helyezni - nem hiszem, hogy ezzel olyan sok vitánk lenne a jelenlévőkkel sem , és ezen a szemüvegen át szeretném tekinteni az összes szabályozást. Most, ahogyan elmondtam, az élettársi kapcsolatok nagyon sok ok miatt terjedtek el, és valóban, a jelenlegi Ptk.ban nem kellően szabályozott ez a terület. Itt behoznak ebben a tervezetben új szabályokat, például az élettársi tartással kapcsolatban, az élettársak lakáshasználatával kapcsolatos rendelkezésekkel kapcsolatban, mégis, bár az igyekezetet elismerjük, de nem tűnik számunkra kellően ki érleltnek ez a tervezet ebből a szempontból. Ahogyan mondtam, lehet, hogy azért, mert itt olyan világnézeti döntéseket kellett volna meghozni vagy kell meghozni, amelyek a jogalkotókat és a jogtudósokat is tudják orientálni. De azért azt sem szabad elfelej teni, hogy sok esetben, amikor van egy tendencia, egy tényállapot az élettársi kapcsolatok tekintetében, amelyekben egyébként Lábady Tamás professzorral maximálisan egyetértünk, onnantól kezdve kell hatásos védelemben részesíteni, hogyha utódok származnak ebből. Tehát ha gyermek születik egy élettársi kapcsolatban, akkor az erősebb védelmet érdemel a gyermek szempontjából is, és kifejezi azt is, hogy az együtt élők komolyan gondolják az ő szövetségüket, és valóban családot szeretnének alapítani. Más esetben viszont fel kell tenni azt a szempontot is, hogy olyan esetekben, amikor két embernek az a tudatos döntése, hogy ők nem kötnek házasságot, mert meglenne a lehetőségük, de ők úgy döntenek, hogy nem kötnek házasságot, azokban az esetekben nagyon óvatosan ke ll eljárni. Ha egy ilyen kapcsolatból gyermek nem származik, és bizonyos egyéb indokok alapján hozzákötünk bizonyos joghatásokat, akkor lehet, hogy pont annak a két embernek a rendelkezési jogába fogunk elég erőteljesen beleszólni, hiszen ha két ember úgy gondolja, hogy mondjuk egymást, az élettársát valamiféle végrendeleti juttatásban szeretnék részesíteni, erre megvan a lehetőségük, megvan a lehetőségük, hogy egymásnak ajándékozzanak, megvan a lehetőségük, hogy bármilyen polgári jogi ügylettel a viszonyai kat rendezzék. De ha ők ezt nem kívánják, és utólag mi mégis beleszólunk ebbe, akkor lehet, hogy okkal fog felmerülni bennük, hogy ez miért történik. Egy fontos szempont, ami viszont a törvénybe bekerült, és szerintem azért megfontolandó: tartalmazza, hogy például élettársaknak minősülő személy is kezdeményezheti a megjelölt társának gondnokság alá helyezését. Ez viszont már egy kicsit veszélyes, hiszen ezek alapján valaki, aki azt állítja, hogy egy másik ember élettársa, az ő gondnokság alá helyezését kezd eményezheti, ami ugye, elég erőteljes jogcsorbítás, sőt tulajdonképpen az ő cselekvőképességének a korlátozására vagy kizárására is vezethet, tehát ez egy olyan szabályozás, amit indokolt felülvizsgálni. Amint mondtam az élettársi résznél, és ezt meg lehet ne oldani abban a formában, hogy külön szabályozást nyerjen, amint a gyermek megszületik egy ilyen kapcsolatból, azt erősebben védendő kapcsolatnak tekintenénk; de elég, ha arra gondolunk, és ez is a családjogi részben van, hogy az apai elismerő nyilatkoza tot a tervezet alapján - és ez a jelenlegi gyakorlattól eltérő - az apai elismerő nyilatkozatot megelőzné a bíróság kijelölése egy apasági perben, ami, ha belegondolnak, azért lehet veszélyes, bár logikusnak tűnhet, hogy persze, a bíróságnak feltétlenül az t kellene kimondania apának, akit mondjuk, egy genetikai vizsgálat igazol, de a gyermek érdekét szolgáljae, ha a biológiai apa a gyermeket eltaszítja magától, viszont van egy olyan személy, akit egyébként jogilag apának lehet tekinteni, és ő a gyermeket m agáénak ismeri el. Akkor ebben az esetben miért bolygatjuk ezt a helyzetet, és miért nem hagyjuk meg, ami a gyermek érdeke is, hogy az mondhassa magáénak, aki ezt a saját teljes hatályú nyilatkozatával megteszi, és a bíróság miért adja oda, ha szabad így
