Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
1516 emelését már a 2009. évi CXX. törvény is elvégezte. Az akkori szocialista kormány is úgy gondolta, h ogy a családjogi viszonyok ugyan mutatnak sajátosságokat más magánjogi jogviszonyokhoz képest, ám e jogterület kódexbe való integrációja aggály nélkül megtehető. A családjog önálló alapelvei és az ezek érvényesítését megvalósító normarendszer a jelenlegi j avaslatban is aggálytalanná teszi a családjogi viszonyok beemelését és a polgári törvénykönyv keretein belül való szabályozását. A családjogi viszonyoknak az üzleti élet viszonyaitól való különbözőségét kifejezésre juttató alapelveket fontos aláhúzni, hogy legyen világos, hogy miért gondoljuk, hogy melyik intézménynek melyik területen van a helye. Az alapelvek tehát a házasság és a család védelme, a gyermek érdekeinek a védelme, a házastársak egyenjogúságának elve és a méltányosság és a gyengébb fél védelmé nek elve. Ezen alapelvek közül elsőként a kiskorú gyermek érdekeinek a védelmét szeretném kiemelni. Nem is véletlen, hogy kiemelt hangsúlyt kell adni annak a célnak, amely a törvénykönyvben szabályozott jogintézmények útján azt igyekszik erősíteni és hangs úlyozni, hogy a gyerek családban nőjön fel. A családban, amely nem attól függ, hogy milyen jogi keretek között jön létre. Ugyanis a család attól család, hogy érzelmileg képes a gyermek fejlődését, jogainak érvényesítését biztosítani, és amely családtól a g yermek csak kivételes esetben választható el. Sajnos, ez nem jelenti azt, hogy jogi értelemben ne lenne család az, ahol a gyerekkel rosszul bánnak, no pláne ahol a gyermek veszélyben van. Ez egy álszent okoskodás lenne. Inkább az a gyerekek érdekeinek véde lmét kifejező alapelv megfelelő érvényesülése, ha a jog és a joggyakorlat nem tehet különbséget aszerint, hogy a gyermek milyen családi kapcsolatrendszerben nő fel. Az új polgári törvénykönyv Negyedik könyve örömünkre és egyetértésünkre megfelel ennek az e lvárásnak. Megfelel, még akkor is, ha a család védelmének elve nem teljes körben terjed ki mindazokra a családi kapcsolatokra, amelyeket a legtöbb ember a hétköznapokban ilyennek tekint. A törvényjavaslat családi kapcsolatnak a házasságot, a leszármazást, az örökbefogadást, a gyámságot tekinti. Ugyanakkor a javaslat nagyon helyesen a család védelmének elvét a törvény által szabályozott más együttélési formák esetén az élettársi, a mostohaszülői és a nevelőszülői kapcsolat tekintetében is igyekszik érvényre juttatni, nagyon helyesen. Soha többé nem kerülhet sor arra, hogy a jog támogasson olyan gondolkodást, amely alkalmas a “megfelelő” családba született gyerek és a - csúnya szóval mondom - ”zabigyerek” közötti különbségtételre. Soha többé nem kerülhet sor a rra, hogy a házasságon kívül, ám szeretetteljes kapcsolatban született és nevelkedett gyermek hátrányba kerüljön a jog által előnyben részesített házassági kapcsolatból származó társaikhoz képest. Csak szeretném itt is elmondani a plenáris ülésen és a képv iselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy az alkotmányügyi bizottságban Vékás professzor úr is kiemelte, emlékeim szerint a kormány képviselője is utalt arra, hogy ma a gyermekek 42 százaléka nem házasságban születik, hanem egyéb kapcsolatban. Megengedhetetle n lenne tehát egy ilyen megkülönböztetés. Azt gondolom, azon képviselőtársaink, akik fejében ez megfordul, itt ebben a vitában hallottak elég érvet ahhoz, hogy mélyebben elgondolkodjanak. Azt gondolom, a jognak követnie kell a változó életviszonyokat és ne m akadályozni a változást. E változások figyelembevétele mellett a család védelmét mindenfajta szabályozott együttélési formában teljeskörűen érvényre kell juttatni, s nem lehet azt figyelmen kívül hagyni, hogy ma nagyon sok fiatal ember gondolja azt, hogy az együttélés, az életközösség, esetleg abban vállalt gyermekek számukra ugyanolyan értékűek, mintha egyébként ezt jogilag házasságban szentesítenék. (A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt dr. Szűcs Lajos váltja fel.) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A családjogi könyv Második része a házasságról szól. Örömmel vettem tudomásul, hogy a szocialista kormány Ptk.tervezetéhez képest itt igen kevés változtatás történt. A változtatások részben a megfogalmazások pontosításával emelték a szöveg színvonalát. I lyen változtatás például, hogy a törvénykönyv rendhagyó számozásából adódó
