Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1504 személyiségi jogi pert indít? Szerintem ez nincsen rendjén. Ha és amennyiben alkal mazható a személyiségi jogi védelem jogi személyekre, akkor világossá kell tenni azt, hogy azok a jogi személyek, akik közhatalmat gyakorolnak, közfeladatot látnak el, közszolgáltatást nyújtanak, vagy közpénzekkel, közvagyonnal gazdálkodnak, kerülnek kapcs olatba, azoknak az esetében ugyanaz a tűrési kötelezettség fennáll, mint a természetes személy közszereplők esetében. Itt még egy problémát szeretnék felemlíteni a jogi személyek személyiségi jogainál. Szeretném hangsúlyozni az elnök úr számára, hogy van e gy tartalmi összefüggés, hiszen a Harmadik könyv említett szabályánál a tervezet felhívja a Második könyvet, tehát ezért vagyok kénytelen erről beszélni, nevezetesen akkor, amikor gazdálkodó szervezetek jó hírnevéhez fűződő jogát sérti egy kijelentés. Term észetesen tipikus esetben nagyon is helyénvaló, hogy adott esetben egy kiskereskedést az indokolatlan becsmérléstől véd a polgári jog, hiszen ez adott esetben annak a kisvállalkozásnak az egzisztenciáját rendíti meg, ha méltánytalanul rossz híre kerekedik a környéken. Viszont megint egy ellenpólust szeretnék megemlíteni. Néhány évvel ezelőtt Angliában volt egy nagyon hosszú pereskedés, amikor az egyik kereskedelmi lánc, ilyen gyorsétteremlánc beperelt egy Greenpeaceaktivistát azért, mert szórólapozott, és a szórólapon nagyon helyesen felhívta a figyelmet azokra az élelmiszerbiztonsági, illetve környezetvédelmi problémákra, amelyek a gyorsétteremlánc tevékenységével vannak összefüggésben. A gyorsétteremlánc úgy gondolta, hogy a jó hírneve, a személyiségi jo gi védelmében beperli ezt a szerencsétlen aktivistát; valóban abban a világban, ahol az egész globális kapitalista rendszert ilyen, a világot behálózó multinacionális cégek mozgatnak, amelyek tevékenysége elég nehezen ellenőrizhető a természetes személyek, a fogyasztók számára, ha ezek a cégek korlátlanul, természetes személyek módjára torolhatják meg azt, ha a fogyasztók, különböző állampolgári közösségek bírálni merészelik a tevékenység, hogy ne mondjam, a minőségét annak az árunak, amit ők szolgáltatnak. Jövő héten szeretnék részletesebben beszélni arról, amikor a fogyasztóvédelmi kérdések terítékre kerülnek, hogy a mai világban a polgári jogi szabályozásnak sokkal keményebben kellene védenie a fogyasztói jogokat. Én itt csak azt szeretném megemlíteni, ho gy ha és amennyiben szabad utat engedünk annak az absztrakciónak, hogy egy jogi személyt gyakorlatilag ugyanúgy megilletnek a személyiségi jogok, mint a természetes személyeket, ez a mai világban, a globális kapitalizmus világában nagyon súlyos egyenlőtlen ségekhez vezet. (12.20) Egész egyszerűen nem kezeli azt a helyzetet, hogy az átlagfogyasztó, az átlagpolgár súlyosan ki van szolgáltatva, részben a máshoz fordulás lehetőségének a hiánya miatt, részben az információs aszimmetria miatt súlyosan ki van szolg áltatva nemcsak a közhatalmi szerveknek, de adott esetben ezeknek a különböző erőfölényes vállalkozásoknak is. Éppen ezért összegezve én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ahhoz, hogy az állampolgárok kellő erővel és kellő információval tudják ellenőrizni a közfontosságú folyamatokat, a közvagyonnal való gazdálkodást, a közpénzek áramlásának útját, és adott esetben kellő öntudattal tudják ellenőrizni azokat a cégeket, amelyek meghatározzák az életünket, szükséges egyrészt az, hogy legyen a közpé nzeket illetően egy nagyon kemény üvegzsebszabály a polgári törvénykönyvben, másrészt szükséges az, hogy a közügyek szabad vitatásához való jog legyen stabil és rendíthetetlen az egyszerű emberek számára, hogy az egyszerű emberek szabadon, komolyan vehető fenyegetések nélkül tudjanak véleményt mondani egyaránt politikusok, társasházi közös képviselők, színészek, eljáró rendőrök, köztisztviselők munkájáról, másfelől pedig el tudják mondani a véleményüket a különböző közhatalmi feladatokat ellátó szervek, ill etve nagykereskedelmi láncok tevékenységéről. Ha ez a jog érvényesül, akkor mondhatjuk el azt, hogy a polgári jog, egy magánjogi kódex megtette a magáét annak érdekében, hogy a XXI. század Magyarországán öntudatos polgárok tudják rajta tartani a szemüket a közhatalmi tevékenységen, a közéletet befolyásoló különböző eseményeken, és egyszersmind öntudatos polgárok tudjanak öntudatos fogyasztóként fellépni az
