Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 3 (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
1468 A cselekvőképesség szabályozásának elvi alapjai a hatályos joghoz képest változatlanul maradtak, így az mindenkit megillet, akinek a c selekvőképességét a törvény vagy a törvény alapján a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. A javaslat meghatározza a cselekvőképesség létéhez társuló jogi hatást: “aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyi latkozatot”. A javaslat nem módosít a kiskorúság miatt cselekvőképességükben érintettekre vonatkozó rendelkezéseken, ugyanakkor a nagykorú, cselekvőképességükben érintett személyekre vonatkozó szabályokban indokolt volt változtatni és pontosítani. Közelebb hozva a polgári jog rendelkezéseit a nemzetközi egyezmények és az alkotmányos követelmények normáihoz, a javaslat a szükségesség és az arányosság elvének mentén szabályozza a nagykorú személyek cselekvőképességének korlátozását. A cselekvőképesség korláto zása részleges és teljes korlátozás lehet, de a javaslat csak akkor ad lehetőséget a korlátozásra, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. A javaslat ennélfogva irányt mutat a bíróságnak, hogy a han gsúly a célirányos segítségnyújtásra helyeződjön át. Korszerűbb terminológiát használ és beépíti az orvostudomány új eredményeit az új szabályozás koncepciója a cselekvőképesség korlátozásának feltételei esetén, amikor úgynevezett mentális zavart említ, a Ptk. pszichés állapot, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség fogalmai helyett. A célirányos segítségnyújtás jogpolitikai céljával összhangban áll, hogy szigorodnak a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés feltételei. A javaslat a gondnok felügyeletét és az általa adott számadást részletesebben szabályozza, mint a mostani Ptk. Ennek alapja továbbra is a beszámolási és a számadási kötelezettség. A javaslat a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára biztosítja a támo gatott döntéshozatal lehetőségét, amelynek alapjai a nemzetközi normák időszerű beépítésén nyugszanak. Ez az új és szükséges jogintézmény, amely az érintett személy cselekvőképességének korlátozása nélkül kínál lehetőséget arra, hogy egyéni szükségleteken alapuló döntésben is segítséget nyújtson. Itt engedjenek már meg egy lírai kitérőt! Bizonyára sokan olvasták velem együtt a Jogtudományi Közlönyben nem oly régen megjelent azon elmélkedést, amelyben egy rendkívül fiatal és tehetséges, egyetemen oktató “A c selekvőképesség szabályozása az új polgári törvénykönyvben” címmel írt egy tanulmányt. Itt azt fejtegeti hosszan, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel nem biztos, hogy jó, ha a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés egyáltalán a polgári tö rvénykönyvben szerepel. Megmondom őszintén, hogy engem a professzor úr és a most kodifikált szabályok abszolút meggyőztek, és szent meggyőződésem, hogy ennél jobb és korszerűbb megoldás nem születhetett, ami most a cselekvőképességgel kapcsolatosan itt elő ttünk fekszik. Üdvözölhető, hogy a javaslat a személyhez fűződő jogok polgári törvénykönyvbeli szóhasználatát az annál kifejezőbb személyiségi jogokra változtatja a vonatkozó rész elnevezésével együtt. Noha a jogi személyekre vonatkozó joganyag külön könyv be került, ettől a javaslat természetesen rendelkezik a jogi személyek személyhez fűződő jogainak a Harmadik könyvben található utaló szabályával. Régi adósságot pótol a javaslat azzal, hogy a bírói gyakorlat által már kidolgozott, a közéleti szereplők sze mélyiségi jogainak alacsonyabb védettségére vonatkozó szabályt törvényi szintre emeli, ezzel közelítve a tételes jogot a bírói gyakorlathoz. Figyelemmel a nemzetközi egyezményekben fellelhető követelményekre, a javaslat kimondja a magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettségét - nota bene, ugye. A polgári és politikai jogok egyezségokmányának 17. cikkelye szerint senkit sem lehet alávetni magánéletével, családjával kapcsolatos önkényes beavatkozásnak. Ez a közszereplőkre is vonatkozik - zárójel bezárva . A beavatkozás akkor is sérti a személyiségi jogokat, ha önkényes, indokolatlan és szükségtelen.
