Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZABÓ REBEKA (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
142 legalábbis könnyen megragadható problémakör, ami a büntető törvénykönyv egyszerű módosítását jelenti. Ugyancsak ebben a körben merül föl, és talán ha azt kérdezzü k, hogy mi az, ami a legtöbb kritikát váltotta ki, akkor az a joggyakorlat nem megfelelő működése; az, hogy ahogy Lendvai képviselőtársam is idézte, egy rendőr kitalálja azt, hogy a rendszerességhez, mondjuk a zaklatás esetén, legalább tíz alkalom kell. Ez nem igaz, ez nem így van. És ha ezt valaki így értelmezi, akkor az a jogszabályt rosszul értelmezi. Ott nem a jogszabállyal van a baj, hanem az értelmezésével van a baj. És nagyon sok olyan élethelyzettel lehet találkozni, ahol valóban a jogszabály helyte len értelmezése, adott esetben ismétlődően helytelen értelmezése miatt nem lehet hatékonyan fellépni. Én is azok közé tartozom, akik nem hisznek a Btk. mindenhatóságában. Hiszek abban, hogy a büntető jogszabállyal igenis lehet célokat elérni. Azonban, és i tt hadd legyek egy kicsit szakmai, az Alkotmánybíróság több határozatában mondja azt ki, hogy a büntető törvénykönyv a magyar jogrendszer szankciós zárköve. Azaz csak akkor lehet és azokra az élethelyzetekre büntető jogszabályt alkotni, amelyek esetében má s jogterület nem kielégítő, ott megoldást találni nem tudunk, azaz a társadalomra legveszélyesebb magatartások kerülhetnek csak a büntető törvénykönyvbe. A családon belüli erőszak megnyilvánulási formái nagyon sok esetben ebbe a körbe esnek. És az ebbe a k örbe eső magatartásokra igen, az én meglátásom szerint is létezik büntetőjogi megoldás. Sorolták itt többen, nem kívánom fölsorolni, a testi sértéstől a szexuális erőszakon keresztül, most már ez a neve az erőszakos közösülésnek, vagy lesz az új neve a köv etkező Btk.ban, a kényszerítésen keresztül a kiskorú veszélyeztetéséig, és még lehet számtalan tényállást sorolni. Azonban nem zárom ki azt, és egy picit más irányból közelítem meg, mint Lendvai Ildikó képviselőtársam, aki azt mondta, hogy kell ilyen, én azt mondom, hogy lehet ilyen. Lehet olyan tényállás, ami még nem szerepel a büntető törvénykönyvben, és alkalmas lehet arra, hogy a családon belüli erőszak valamely formáját visszaszorítsa. Én nem zárom ki ennek a lehetőségét. Nem változott meg a véleménye m, és ezt Varga képviselőtársamnak mondom. Továbbra is azt mondom, hogy az a megoldási javaslat igen rossz volt, amit javasolt a kormány a Btk.ban. Továbbra is azt mondom, hogy én a magam részéről nem láttam még olyan előterjesztést, amelyik jó volna. Olv astam még egyet, itt például gazdasági erőszakról beszél, ami teljesen idegen a magyar büntető törvénykönyvtől. Ilyen nem létezik. Személy elleni és dolog elleni erőszak van, és van gazdasági cselekmény meg gazdasági visszaélés, de gazdasági erőszak nincs. Ez a tükörfordítása valaminek. Nem tudom, honnan vették, biztos van olyan büntető törvénykönyv a világban, ahol ez a fogalom létezik, de a magyar dogmatikától távol áll - nem jó megoldás. De ha valaki tud egy jó megoldást, akkor én azt készséggel és örömm el fogom támogatni, képviselőtársaim; csak tegyen le valaki ide egy jó megoldást. Az LMPtől rengeteget hallottunk már arról, hogy milyen nagy ez a probléma, amivel egyet is értünk. Rengetegszer hallottunk már olyan kifejezéseket, szebben becsomagolva, hog y csinálni kéne végre valamit. Mit, képviselőtársaim? Az LMPnek nem láttam szövegszerű javaslatát. Az LMPnek nem tudok más javaslatát, mint ami a Btk. vitájában elhangzott, és amit ott meg is vitattunk. De onnantól kezdve a mostani vitára vagy akár ezt m egelőzően az LMP nem tett le olyan javaslatot az asztalra, amelynek érdemes, azt gondolom, a támogatását megfontolni. De ha letesz, akkor örömmel fogom büntetőjogászként ezt megnézni, és amennyiben jó, támogatni. Ugyanúgy, ahogy annak idején nagyon sokan b írálták a zaklatás törvényi tényállását, amelyet mi vezettünk be. A mi kormányunk már tett valamit azért, hogy a családon belüli erőszak ellen próbáljon büntetőjogi úton fellépni. Attól, mert a zaklatásnak nem az a neve, hogy családon belüli erőszak, és ne m sui generis tényállásnak nevezzük, az még ezt a célt szolgálja. Többször módosult ez a tényállás, és hozzá csatlakozott olyan is, ami nem konkrétan a családon belüli erőszakról szól. De alapvetően az (1) és a (2) bekezdés, ugyanúgy a (2) bekezdése, amely ik a veszélyes fenyegetés
