Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP):
1409 Köszönöm szépen. Én attól tartok, hogy messze nincs még az egész választási rendszer átalakítása befejezve ezzel az előttünk fekvő jogszabállyal, önök még ki fognak egykét érdekes dolgot találni. Tüzetesebben átnézve ezt a tervezetet azt látjuk, hogy miközben egyik oldalon kétségkívül megvannak az olyan elemek, a melyek fölösleges kiskapukat hagynak nyitva az egész választást ellehetetleníteni - vagy meghekkelni, ahogy Vágó képviselőtársam fogalmazott , a másik oldalon pedig számos, teljesen értelmetlenül szűkítő rendelkezés található benne. Hadd utaljak egyre - e llentétes a mostani gyakorlattal , amely kizárja azt, hogy a szavazatszámláló bizottságoknak más településen lakó tagjai is legyenek. Ez a kis szervezetek delegálási lehetőségét szűkíti, és ezáltal a választások demokratikus ellenőrzésének a lehetőségét i s beszűkíti, teljesen indokolatlanul. Ezt csak azért mondom önöknek, képviselőtársaim, mert fél órával, egy órával ezelőtt hiányolták az érveket az ellenzék részéről. Bármit felhoztunk az elmúlt másfél órában, önöknek gyakorlatilag semmire nem volt válaszu k, mint ahogy valószínűleg erre sem lesz. Mi indokolja azt, hogy egy jelölő szervezet számára, amelynek X faluban nincs embere, a másik faluban meg ott van egy egész család, úgy, ahogy ez eddig is bevett gyakorlat volt, az adott jelölő szervezetnek a körze ten belül a saját tagjai, szimpatizánsai, akik ezzel szeretnének a választásokon segíteni az adott jelölő szervezetnek, miért ne mehetnének át egy másik településre úgy, mint eddig, ott a szavazatszámláló bizottság munkájában részt venni? Ebből a szempontb ól ez is teljesen érthetetlen, mint ahogy teljesen érthetetlen az a rendelkezés is, vagy legalábbis nem tartjuk logikusnak, amely kizárja, hogy választást és népszavazást egy napon, egy időpontban lehessen tartani. Erre mi a válaszuk, képviselőtársaim? Mi értelme van ennek? A világ és Európa számos országában ez működik, ezzel egy csomó pénzt lehet megtakarítani, és egy kampányt is meg lehet vele spórolni. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A szó László Tamásé, Fidesz. (23.50) LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Itt elhangzanak csalások, a hatalom bebetonozása, hatalomtechnika, visszaélések és egyéb ilyen dolgok. (Közbeszólások a Jobbik, és az MSZP részéről: Így van!) Én úgy gondolo m, hogy önök vagy magukból indulnak ki, vagy teljesen félreértik ezt az egész helyzetet. Ez a törvény nem a pártokról szól, hanem a választási eljárás rendjéről, vagyis a választókról szól. És még egyet összekevernek, ez nem a választójogi törvény, ez most a választási eljárásról szóló törvény, a választójogi törvényt már jóváhagytuk. (Zúgolódás a Jobbik, az LMP és az MSZP soraiban.) Milyen alapelvei vannak a választójognak? Az, hogy legyen általános. Mit jelent az, hogy általános? Az azt jelenti, hogy mind enki aktívan részt vehet a választásokon. Ki gátolja meg bármelyik szavazásra jogosult állampolgárnak, hogy részt vegyen a regisztráción vagy részt vegyen a szavazáson? Senki. Gyakorlatilag semmilyen korlátozása nincsen az általános választójogi alapelvnek . Vane korlátozása az egyenlőségi alapelvnek? Semmilyen korlátozása nincsen, az elv a választási eljárásról szóló törvényben tökéletesen érvényesül. Vane korlátozása a titkosságnak? Semmi ilyen nincsen. Én úgy gondolom, hogy amiről önök beszélnek, az tel jes félreértése ennek a törvénytervezetnek, az önökről szól. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Horváth András Tibornak, az MSZP képviselőjének. HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP) :