Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
139 tehetetlennek bizonyul a jóérzésű társadalmi többség. Talán ezért, a probléma szerteágazó volta miatt vetették fel a kezdeményezők azt is, hogy a végső döntés előtt alapos vita és szakmai tanácskozás is legyen, ahol a probléma minde n terepét és a megoldás minden eszközét - benne természetesen a jogalkotás lehetőségét is - körbejárjuk. Szerencsére a társadalom okosabb, mint mi vagyunk, mint amilyen méltatlan tárgyalást a mi ügymenetünk tükröz. Egy felmérés szerint az emberek tudják, h ogy az emberölések - ha nem is a pontos számot, de tudják, én a pontos számot is tudom - 39 százaléka családon belül történik meg. A válaszadók háromnegyede úgy felelt ebben a felmérésben, hogy ez egy nagyon komoly probléma és nagyon komoly veszély a csalá don belüli erőszak. 77 százalék szigorúbb elbírálást, szigorúbb törvényeket, szigorúbb jogalkalmazást akar. Mindenki tudja, csak mi nem tudjuk? Természetesen külön szakmai és nem csak szakmai vitát érdemel az is, amiről maga a kezdeményezés konkrétan szól, hogy kelle, lehete önálló büntetőjogi törvényi tényállásban megfogalmazni a családon belüli erőszakot. Értem az ellenérveket is. Értem, hogy különkülön eseteket mind sok helyen szabályoz a Btk., de azért megfontolandónak tartom azt az ellenérvet is, és szerényen én is oda csatlakoznék, hogy azért más példa is van arra, amikor a dolog társadalmi fontossága miatt egy máshol is említett tényállás külön kategóriát kap. Jogászok mondják, nem én mondom, lehet hogy nincs is igazuk, hogy például az adócsalás bű ntette simán beleférne a csalás kategóriába, mégis van ok rá - a különös körülmények és a különös veszély , hogy ezt külön tényállásban is megfogalmazzák. Értem azt is, el is gondolkodtam rajta, hogy nehéz úgy megfogalmazni önálló tényállásként a családon belüli erőszakot, hogy ne lehessen vele visszaélni vagy feljelentgetni. De könyörgöm, fontoljuk meg azt is, hogy ez más tényállásoknál is így van. A birtokháborítás ügyében hány szomszéd szokta összevissza feljelentgetni egymást? Mégsem azt tekintjük mego ldásnak, hogy akkor a birtokháborítás egyáltalán ne is számítson külön bűncselekménynek. (22.40) Értem azt az érvet is - nem jogászként nem is tudom fölülbírálni , hogy nem jó formában került a parlament elé az a javaslat, amely a családon belüli erőszak lelki bántalmazás formájával foglalkozott. Bizonyára úgy van, a jogászok tudják, többen mondták, hogy ez dogmatikailag ebben a formában nem volt helyes. De ez nem jelenti azt, hogy a problémával ne kelljen foglalkozni. Hogy ne kelljen és lehessen akkor dog matikailag helyes és különösen a jogalkalmazás szempontjából releváns megoldásokat találni. Ráadásul van egy szempont, amit a nem jogászok - így én is - mérlegelhetnek és fontosnak tarthatnak. A jogtörténetben számos példa van arra, hogy a jogalkotás, egyegy jogszabály a konkrét, egzakt szabályozáson túl szimbolikus jelentőséggel, üzenetjelentőséggel is bír. Nagy baj, ha a szimbolikus jelentőség ellentétbe kerül a precíz szabályozással, de az is nagy baj, ha erről elfeledkezünk. Ha nem így lenne, nem bővül ne a tízparancsolathoz képest újabb és újabb tényállásokkal a jogalkotás története Szent Istvántól a sokat emlegetett Werbőczyn át. Van annak bizonyos jelentősége, hogy áldozat és tettes pontosan felismerje, hogy itt bűncselekményről van szó. Hogy a szomsz éd is tudja, a családon belüli erőszak leleplezendő, feljelentendő, közbeavatkozást igénylő bűncselekmény. Hogy merje föltárni, hogy merjen segítséget kérni anélkül, hogy megtanulja az egész Btk.t. Hogy szociális gondozók, pedagógusok, rendőrök számára is egyértelmű és a jogalkalmazásban, a szociális segítségben az eddiginél világosabb legyen, hogy mit jelent a családon belüli erőszak, hány formája van, és hogyan lehet ellene föllépni. Van erre szükség! Azt olvasom, hogy a BRFK bűnmegelőzési osztályvezetőj e - ő csak tudja - maga mondja, hogy a családon belüli erőszak az a bűncselekményfajta, ahol föltehetőleg csak minden tizedik cselekményt jelentenek egyáltalán be, vagy félelemből, vagy mert nem pontosan tudják, hogy mit is jelent, hány formája van a csalá don belüli erőszaknak. Így is évi 710 ezer eset merül fel. Ha elfogadom az ő tízszeres szorzóját, akkor ez százezer előfordulást jelent a 710 ezer vizsgált, valamilyen módon a hatóságokhoz elkerült eseten túl.
