Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1340 2000es területeknél egy fokozottabb védelem valósuljon meg. Ez a fokozottabb védelem a szennyező forrásoknál a kisajátítási lehetőséget is fel veti, de ugyanúgy helyesnek tartjuk azt, hogy az eljárásokban és magában a javaslatban a bírói jogalkalmazás különböző esetköreit is feldolgozták, és ezeket is próbálták beépíteni a törvényjavaslatba. A kisajátítási eljárás megváltoztatása során, mivel a t ulajdonvédelem alkotmányjogi keretei között kell megvalósulnia, elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy alkotmányose a kisajátítási eljárás időtartamára, a kisajátítást kérő javára szóló, bevezetett elidegenítési tilalom. Az Alkotmánybíróság következetes g yakorlata szerint az elidegenítési tilalom mint tulajdonjogkorlátozás arányossága megköveteli, hogy a korlátozás időtartama kiszámítható legyen. Ezt számos alkotmánybírósági döntés megerősítette, például a 35/1994. vagy a 4/1993. alkotmánybírósági döntése k. Azt gondoljuk, hogy ezen szabályok, ha nem is maradéktalanul, de nagy vonalakban érvényesülnek a törvényjavaslatban, azonban ezen a részen célszerű lenne még pontosítani és finomítani. Az eljárást megindító kérelem formája, az ingatlant terhelő zálogjog gal kapcsolatos lépések, az eljárásban a hiánypótlás és néhány egyéb szabály tényleg a gyorsítás irányába mutatnak, és úgy gyorsítják az eljárásokat álláspontom szerint is, hogy az állampolgárok jogait kevésbé csorbítja. Ezek voltak nagyjából a dicséretek, azok az előremutató szabályozások, amelyeket felfedezni véltünk a törvényjavaslatban. Van néhány kérdés, amivel azonban nem tudunk azonosulni. Ezek közül is az első számú és a legfontosabb a jogorvoslat kérdésköre - és hadd utaljak arra, hogy ezeket már a májusi módosításkor is elmondtuk , ugyanis a jogorvoslati lehetőség és annak változása 2012. július 28ától hatályos és a 2012. évi CXXXII. törvény iktatta be. Ezen törvény szerint a bíróság a kisajátítási határozatot fő szabályként megváltoztathatja, a bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, az elsőfokú határozat jogerőre emelkedik. Beadtunk egy módosító indítványt is, az általános vitában úgy tűnt, hogy az előterjesztő ezt elfogadja és támogatja, mire szavazásra került a sor, addigra a kéth armados többség mégsem fogadta el ezeket a módosításokat. Álláspontunk szerint csak addig lenne alkotmányos ez a fajta megoldás, amíg a Kúria által felülvizsgálati eljárást lehetne indítani, azonban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint ez így n em lehetséges, ugyanis a Pp. 2012. szeptember 1je óta hatályos szabályai a Kúria felülvizsgálati jogkörét jelentősen szűkítették. A 271. § kimondja: nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, hogyha azt a törv ény lehetővé teszi, és a 340. § a) pontja ezt kifejezetten ki is mondja, amikor azt mondja, hogy nincs helye felülvizsgálatnak. A c) pont a kisajátítási eljárásokat említi. Nos, azt mondhatjuk, hogy ez egy olyan sarokpont, amivel, azt gondolom, önöknek fog lalkozni kellene. Egyébként egy módosító indítványt már benyújtottam ez ügyben. Én azt gondolom, hogy ha önöknek is fontos a jogbiztonság és az állampolgárok ügyeinek fokozott védelme, akkor ezt a módosító indítványt támogatni fogják. Nyilvánvaló, hogy itt az értékhatárra is figyelemmel kell lenni. Itt a Pp. egyéb szabályait nem említem, de a jogorvoslathoz való jog az alaptörvényben is és az alkotmányban is egy alapvető jogi kérdés volt. Ugyanilyen problematikus területnek látjuk azt, hogy a visszterhes va gyonátruházási illeték kérdéskörét nem célszerűen fogalmazza meg a jogalkotó. Egyfajta kedvezményt akar adni, de azt látjuk, az elmúlt időszakban hasonló kedvezménnyel nagyon sokan vissza tudtak élni. Hogyha kinyitjuk az újságokat, akkor jó néhány ilyen pé ldát látunk, hogy a termőföld és a termőföld kisajátítása kapcsán törvényi szankciókat hogyan és miként lehet kikerülni. Itt elsősorban a kétszeres illeték fizetésére gondolok, és elég sokat cikkeztek például Győr környéki termőföldek ilyetén való megszerz éséről. Tulajdonképpen itt egy kibúvóról van szó, egy olyan lehetőségről, amelynek megfogalmazása itt semmiképpen sem jó. Azt gondolom, ezt vagy nem kell bevezetni, vagy ha önök mindenáron be akarják vezetni, akkor ezt módosítani kell.
