Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1327 A törvé nyjavaslattal kapcsolatban egyrészről megállapítható, hogy az szakmailag megalapozott, a jogharmonizációs célú módosításokat tartalmazza, amelynek nemzeti jogba történő átültetése Magyarország uniós kötelezettsége és egyben alapvető érdeke is. Ebben is egy etértünk. Szükségesnek tartom azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány jelen törvényjavaslat előterjesztésével csak formailag végezte el feladatát, valós eredményeket önmagában a törvénymódosítástól ugyanis még nem lehet várni. Az előterjesztői in dokolás szerint, ami itt szerepel, “az Európai Unió energiahatékonysággal és zöldtechnológiák fejlesztésével kapcsolatos törekvése elkötelezettsége nyomán - idézek az előterjesztés indokolásából - fellendíthető a kutatásfejlesztési tevékenység, a gazdaság i növekedés gyorsulhat, bővülhet a foglalkoztatás, különösen a jól képzett szakemberek számára.”, ezek nagyon nemes célok. A helyzet sajnos egy kicsit más. Az Európai Unióban valóban igaz, mi azonban most nem érzékeljük az önök kormányzása idején még ezeke t az eredményeket. Magyarországon ugyanis uniós összehasonlításban drámaian alacsony a kutatásfejlesztési ráfordítások szintje, a legutóbbi tapasztalatok szerint a magyar gazdaság nem növekszik, hanem csökken, a foglalkoztatás sajnos nem bővül, hanem viss zaesik, a jól képzett szakemberek jelentős része sajnos nem Magyarországon látja a szakmai munkájának a kibontakozását. Az energiahatékonyság és a zöldtechnológiák ösztönzése valóban pozitívan hat, hathat a gazdaság élénkítésére és a növekedésre. Magyarors zágon azonban a jelenlegi kormányzat nemhogy nem segítette, hanem kimondottan ellehetetlenítette az ilyen típusú beruházásokat, nemcsak az ön munkáját lehetetlenítette el, képviselő úr, hanem az ezzel kapcsolatos beruházásokat is. Ez a kormány volt az, ame ly szétverte a zöldtechnológiák elterjedését ösztönözni hivatott KÁTrendszert. Egyetlen nap alatt, 2011. március 16án önök megszüntették ezt a KÁTrendszert. Ennek már több mint másfél éve. A Fideszkormány halogatja a KÁTrendszer helyébe lépő metánrend szer elindítását, így a zöldiparág terjedésének támogatási oldala teljes mértékben hiányzik; nem teljes mértékben, de legalábbis a szabályozás oldaláról meglehetősen lyukas. A Fideszkormány sajnos törölte az innovációs járulék leírhatóságát, ami szintén e llene hat a kutatásfejlesztési források kiépítésének. A Fidesz kormányzása idején csökkent a megújuló energiaforrások hazai részaránya, ami szintén az elfogadott energiastratégiával ellentétes folyamatot jelez. Nagyon reméljük, hogy csak átmenetileg, és n em hosszabb távon. A Németh Lászlóné miniszter asszony előterjesztésében szereplő kijelentések tehát látszólag igazak, csak sajnos jelenleg nem Magyarországon. A zöldtechnológiák ösztönzése valóban segíti a gazdasági növekedést, de csak akkor, ha előtte ne m rombolják szét az egész támogatási rendszert, ha van egy működő támogatási rendszer, amelynek keretében a zöldtechnológiák hozzá tudnak járulni a gazdaság növekedéséhez. (18.10) Az innováció valóban fejleszti a gazdaságot, annak motorja tud lenni, előseg íti a foglalkoztatást is, de ehhez finanszírozás is szükséges, kutatásfejlesztési források szükségesek, Magyarország pedig jelenleg mélyen átlag alatt költ kutatásfejlesztésre. Rátérve a széndioxidkibocsátás csökkentésére vonatkozó adatokra: ezeknek az adatoknak a tanúsítása, hitelesítése és az ebben részt vevő szervezetek akkreditálása nagyon fontos feladat, csak félő, hogy ezek a szervezetek esetleg munka nélkül maradnak, vagy nem tudnak piaci felfutást produkálni, ha nincsenek a széndioxidkibocsátá s csökkenését eredményező beruházások, amit auditálhatnának, márpedig nagyon kevés ilyenről tudunk. Az MSZPfrakció mindezek alapján a törvényjavaslat normatív tartalmával egyetért, azt szakmailag megalapozott és szükséges módosításnak tartja. A törvényjav aslat azonban önmagában nem alkalmas az előterjesztő által kitűzött célok elérésére, nevezetesen a kutatásfejlesztési tevékenység fellendítésére, a gazdasági növekedés gyorsítására, a foglalkoztatás bővítésére és a jól
