Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BAJA FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1297 azért, mert időben lemaradtak arról a lehetőségről, hogy stratégiaalapú törvényalkotásban vegyenek részt. Tehát ahogyan jeleztem is, ebben szívesen részt vennénk. A zt is meg szeretném önöknek mondani, államtitkár úr szíves figyelmébe külön ajánlom, hogy mi az a stratégia, amelyet mi itt üdvösnek tartanánk. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon az állampolgárokhoz a posta intézményrendszere és a posta áll a legközelebb. A postás ismeri az otthonát az állampolgárnak, ismeri a vállalkozását, ismeri a hétköznapi életét. Nekünk az a stratégiai javaslatunk, hogy a posta mint intézményrendszer és a postás mint személy legyen legközelebb az állampolgárhoz mint közigazgatási és k özüzemi szolgáltatásvásárlóhoz. Hiszen mi a helyzet? Egy állampolgár a közigazgatás egészétől kap szolgáltatást - akár az önkormányzattól, akár az államtól, akár másik minisztériumtól , valamint leginkább a különféle közüzemektől: vizet, áramszolgáltatást , távhőszolgáltatást, banki szolgáltatásokat vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a magyar állampolgár ebben az értelemben állampolgár az egyik oldalról, másrészt közüzemi, közigazgatási fogyasztó a másik oldalról. Ha a magyar parlament hozna egy törvényt a stratégiaalkotás alapján, amely arról szólna, hogy van egy közigazgatási és közszolgáltatási törvény, amely közigazgatási, közüzemi közszolgáltatásokat definiál, és ez a törvény azt mondaná, hogy a Magyar Posta az a szereplő, amely a törvény szellemében a magyar állampolgárokat eléri papíron, eléri elektronikusan, ügysegédi szolgáltatást nyújt számukra, akkor az egy új kibontakozási lehetőség lenne a Magyar Posta és minden magyar postás számára. A mi megítélésünk szerint ez a kibontakozás útj a. Azért ez a kibontakozás útja, mert a Posta több mint egy vállalat, sokkal több. Ugyanakkor a vállalati versenyt bizonyos okok miatt - ezt most nem részletezem - így is, úgy is el fogja veszíteni, és ebből nagyon sok problémája lesz mé g Magyarországnak. Ráadásul, ha ezt a nyolcéves inkumbens szolgáltatói időszakot nézzük, akkor azt is mondhatjuk, hogy ez alatt a nyolc év alatt a Magyar Posta fölkészülhet arra, hogy ennek a feladatnak megfeleljen. Még egyszer szeretném rögzíteni azonban, hogy ebben nem a Postának van feladata, hanem nekünk, törvényalkotóknak, és még egyszer hangsúlyozottan azt szeretném önöknek javasolni, hogy fogadják el, hogy fordítsuk meg a folyamatot. Önök elfogadják ezt a törvényt, majd utána legyenek abban partnerek , hogy a Ház hozzon egy olyan határozatot, amelyben értékeli a közüzemi közszolgáltatások helyzetét Magyarországon, kialakítja a prioritását, megmondja, hogy milyen postát szeretne. Az én ízlésem és a Szocialista Párt véleménye szerint Magyarországon meg k ell tartani a vállalati formáját a postának, nem lehet intézménybe visszagyömöszölni. El kell fogadni azt, hogy a postán nagyon sok olyan új forma jelent meg: értékesítési formák, amelyek a jövőbe szólnak, de semmilyen indokát nem látom annak, hogy miért n e nonprofit alapon szervezzük meg az új magyar közigazgatási, közszolgáltatási postát. A nonprofit szerkezet ugyanis világosan mutat valamit Európának: nem akarunk kimenni a piacra. Ha megnézik, minden ország kínlódik ezzel a problémával, hogy az egyik old alról versenyezni kell, a másik oldalról pedig bizonyos egyetemes szolgáltatásokat kell nyújtani. Ez nem valódi piac, ez egy ilyen - hogy is mondjam - egymásra nézve is játék, amelyben kétségtelenül vannak piaci szereplési szempontok, és vannak közjószempo ntok is. Talán a legjobban az olasz posta az, amelyik ezt meg tudta valósítani, de a francia posta is ebbe az irányba ment. Ott is nagyon sok vita volt az Európai Bizottsággal ezekről a kérdésekről, hogy mik és hogyan vannak ebben arányban. A Magyar Posta nonprofit szervezetté történő vállalati átalakítása világosan megmutatná az Európai Unió számára is, hogy mi nem elsősorban piaci szempontokat akarunk itt figyelembe venni egyrészt, másrészt azt is világosan megmutatná, hogy nem abban gondolkodunk, hogy a környező országokban akarjunk akvizíciókat végrehajtani. Nem vagyok az ellen, hogy a Magyar Posta akvizíciókat hajtson végre a környező országokban, de megítélésem szerint először szolgáltasson Magyarországon rendkívül jó színvonalon. (16.00)
