Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SPALLER ENDRE, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója:
1290 Az utolsó módosítás, az úgynevezett 3. postai irányelv 2008. február 27én lépett hatályba, és rendelkezései szerint az európai postai piacok teljes liberalizációjának alapvetően legkésőbb 2011. január 1jéig kell megtörténnie. Magyarország 2012. december 31ig kapott derogációs lehetőséget, tíz más európai uniós tagállamhoz haso nlóan. Ennek fényében fogalmazódott meg a legjelentősebb kritika a kisebbségi vélemény oldaláról, hiszen összesen három hónap maradt mind az inkumbens szolgáltatóknak, mind pedig a versenyzőknek az időbeli fölkészülésre. Semmilyen indokot nem láttunk arra vonatkozóan a bizottságban, hogy miért húzódott el ez a folyamat ilyen sokáig. Ez volt az egyik indok. A másik indokunk az volt, hogy nem tudott az előterjesztő olyan dokumentumot bemutatni a bizottság számára, amely megítélésünk szerint meg kellett volna hogy előzze ennek a törvényjavaslatnak a megalkotását, nevezetesen egy olyan stratégiát, amely tulajdonképpen ezt az európai irányelvet a magyar társadalomra adaptálja, és ezen stratégia keretei között fogalmazza meg mind a Posta, mind adott esetben a vers engő szolgáltatások lehetőségeit. Ez azért is problémás, mert ebben az értelemben, bár államtitkár úr jelezte, hogy ennek a törvénynek nem postatörvény a neve, mi mégis úgy érezzük, és azt fogalmaztuk meg, hogy bizony nagyon aránytalanul a Postáról magáról mint intézményről szól ez a törvény, és szemben a címével, a postai szolgáltatásoknak tulajdonképpen a protokollrendszerét kevésbé tudja tartalmazni. Ebben az értelemben tehát ez a törvény egy intézménycentrikus törvény. Hozzáteszem, a bizottság kisebbség i véleményében is egyértelműen támogattuk azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hoznia a kormánynak, nevezetesen, hogy ki kell jelölnie a Postát egyetemes szolgáltatóként. Ezt nem vitatta senki. Rendkívüli fontosságúnak tartom azt is, hogy az időhatár 8 évre való kijelölése tulajdonképpen elfogadható. Nem indokolt egyébként vagy nem láttuk az indokot, hogy miért 8 év, ennek háttérszámításait, ugye, nem láttuk, de elfogadta a bizottság kisebbségi véleményként is, hogy ez egy 8 éves időhatár. Kevésbé fogadj uk el, egyébként ez megfogalmazódott szintén a bizottsági ülésen, gondolom, ez majd azért korrigálható, hogy mind a kormány, mind a parlament majd csak a ciklus végén kap beszámolót arra vonatkozóan, hogy mi történt itt a felkészülésben, mert újra ugyanabb a a problémába keveredhetünk, hogy az utolsó pillanatban kell majd itt a parlamentnek döntést hoznia. Nos, ezek voltak azok a legfontosabb szempontok, amelyek alapján a bizottság kisebbségi véleménye abban fogalmazódott meg, hogy ebben a tekintetben és nem a Posta mint intézmény kifogásolásában nem támogatjuk az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban .) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Spaller Endrén ek, a fogyasztóvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. SPALLER ENDRE , a fogyasztóvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A bizottság 2012. október 1jén megtárgyalta ezt a javaslatot. A postapiac nagy része már ma is libe ralizált, de a teljes liberalizációra csak most kerül sor. Ugye, a liberalizált csomagpiac után ezentúl majd a leveleket is több szolgáltató viheti ki, nem csak a Magyar Posta. A fogyasztóvédelmi bizottság számára az volt a legfontosabb, hogy a monopólium megszüntetése után a fogyasztók vajon ennek a liberalizációnak látjáke bármilyen előnyét, illetve vane arra garancia, hogy az a szolgáltatás, amit a fogyasztó igénybe vesz, megfelelő minőségű lesz. Az egyetemes szolgáltató továbbra is a Magyar Posta lesz , mert másnak nincs országos hálózata, amivel ezt el tudná végezni. Ugye, ez arról szól nagyjából, hogy mint minden közszolgáltatás, van a piacnak egy olyan szegmense, amit megéri sok mindenkinek végezni, és van egy olyan szegmense, amit nem éri meg. Ilyen ebben az esetben például a kistelepülések köre, amit nem éri meg egy másik szolgáltatónak teljeskörűen lefedni, mert anyagilag ez nem fog neki megtérülni. De ugyanígy a Magyar Postának sem térül meg természetesen, tehát tudnunk kell azt is, hogy ez az egy etemes
