Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1288 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk. A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/8483. sors zámon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti f ejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A postai ágazat működésére vonatkozóan 1997ben az Európai Unió szükségesnek tartotta önálló keretszabályozás, az ú gynevezett postai irányelv meghatározását, megalkotását. Az irányelv kettős célt tűz a tagállamok elé. Az egyik oldalon elvárja a postai monopóliumok fokozatos lebontását, ugyanakkor a továbbiakban is állami kötelezettségként határozza meg az úgynevezett e gyetemes postai szolgáltatás biztosítását. A piacnyitás fokozatosságának elvét besorolták az elvárások közé, hogy a tagállamoknak a monopóliumot nélkülöző piaci viszonyok között is legyen lehetőségük megfelelően felkészülni az egyetemes postai szolgáltatás működtetésére. Az irányelv célrendszere két fontos felismerést tükröz. Egyrészt azt a körülményt, hogy a postai piac meghatározó eszköze a gazdasági fejlődésnek, másrészt azt a tényt, hogy miközben a hírközlési eszközök fejlődése és robbanásszerű elterjed ése jelentős hatással bír a hagyományos postai piacra, a mindenki számára elérhető és megfizethető postai szolgáltatások továbbra is szükségesek maradnak. Ezek fejlődése erősítheti a gazdasági és társadalmi kohéziót, hiszen közvetlenül is támogathatja az e lektronikus kereskedelem kínálta új lehetőségek kiaknázását. Ezért vált a piacnyitás mellett az uniós szabályozás másik pillérévé az a követelmény, hogy a tagállamok éppen e kohéziós és esélyegyenlőségi szempontok miatt kötelesek fenntartani az egyetemes p ostai szolgáltatásokat is. A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat aktualitását az uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségünk mellett a postai szolgáltatások értékét, gazdaságélénkítő szerepét is megfelelően tükröző szabályozási környe zet kialakítása adja. Ezt fejezi ki a törvénytervezet címe is. Míg a korábbi törvény címe a postáról szólt, ami a köznyelvben egyszerre jelenti a küldeményeket, a Magyar Posta Zrt.t és a Magyar Posta egyes szolgáltató helyeit, de a postai ágazatot is, a m ostani törvényjavaslat már címében is kimondja, hogy a postai szolgáltatásokat helyezi középpontba, és ezek piacáról rendelkezik. Ami pedig a postai monopóliumok lebontását illeti, a törvényjavaslat az új szolgáltatók számára is megteremti a lehetőséget ar ra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelve szerezzenek részesedést az 50 gramm alatti levélküldemények, például a normál levelek vagy számlalevelek piacából. A törvényjavaslatban markánsan megjelennek azok a szabályozási elemek, amelyek a piacnyitás m ellett állami kötelezettségként az ország valamennyi lakosa számára a hét legalább öt napján meghatározott minőségben biztosítandó egyetemes postai szolgáltatás fenntarthatóságát célozzák. A törvényjavaslat alapján az egyetemes postai szolgáltatást 2020. d ecember 31éig továbbra is a Magyar Posta Zrt. nyújtja. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen nincs más olyan szolgáltató a piacon, aki ezt a feladatot el tudja látni.
