Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ TIMEA (LMP):
129 szexuális erőszakot megélt nők 44 százaléka a támadás során súlyos sérüléseket szenved - ezek zúzódások, ficamok, nyílt sebek, csonttörések, fej- és arcs érülések; a nők egyharmadának volt már orvosi ellátásra szüksége ezen sérülések miatt. A CEDAWegyezmény - amely a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásával foglalkozó ENSZegyezmény - bizottsága legutóbbi ajánlásában kifejezett aggodalmát fejezte ki Magyarországgal szemben, a magyarországi helyzet miatt, és sürgette hazánkat, hogy dolgozzon ki egy átfogó koncepciót a nők elleni erőszak valamennyi formájának megelőzése és kezelése érdekében. Sajnos, tisztelt képviselőt ársaim, azt látjuk, hogy ehhez képest a Magyar Országgyűlés, a magyar kormány, illetve leginkább a fideszes és KDNPfrakció nem hajlandó továbbra sem foglalkozni ezzel a kérdéssel. Tisztelt képviselőtársaim, miért szükséges ez az önálló tényállás? Hadd eml ítsek csak két fontos szempontot. Először is van egy szimbolikus jelentősége ennek: a jogalkotó erkölcsi állásfoglalása, hogy a bántalmazó ráébredjen, hogy magatartását a közösség nem tolerálja, az áldozatot pedig arra, hogy vele szemben súlyos bűncselekmé nyt követtek el, amit nem köteles eltűrni. A családon belüli erőszak önálló büntetőjogi elismerése felhívja emellett az állami szervek figyelmét is az intim partnerkapcsolati erőszak sajátos vonásaira, amire a jogalkalmazás során figyelemmel kell lenniük, speciális vonásaira, így különösen szisztematikussága és eszkalációja alapvetően megkülönbözteti ezt az erőszak más fajtáitól. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök indoklásaikban, felszólalásaikban arra hivatkoznak, hogy azért nem szükséges a családon belüli er őszak önálló büntetőjogi tényállássá való tétele, merthogy ez különböző formákban már benne foglaltatik a Btk.ban, és ezért nem támogatta sem a Fidesz, sem a KDNP frakciója, sajnos a későbbiekben már az MSZPfrakció sem azt, hogy a Btk.ba ez bekerüljön ö nálló tényállásként. Sajnos az a helyzet azonban, hogy hozzánk is és több más szervezethez is visszajutottak olyan információk, olyan kérések, hogy sajnos hiába szerepelnek ezek - akár a zaklatás, akár a testi sértés - a Btk.ban külön nevesítve, ezeket a jogalkalmazó szervek nem tudják alkalmazni, a rendőrség nem jut be a privát szféra falain belül. Ha egy családban esetleg felmerül a gyanú, hogy egy ilyen eset előfordul, ha a rendőrség kimegy, nem feltétlenül jut be, nem feltétlenül tud elkezdeni bármifél e vizsgálatot az üggyel kapcsolatban. Hadd olvassam fel ezt - mert azt hiszem, ez a tökéletes megfogalmazása annak, hogy lefedie a büntető törvénykönyv a családon belüli erőszak valamennyi formáját , ami “A nők joga” sorozat keretein belül született, töb b nőjogi szervezet készítette ezt az összefoglalót; hadd olvassam el ezt a rövid részletet, hogy miért is szükséges az önálló büntetőjogi kategória megteremtése. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogalkotási folyamat során a kormány részéről ismétlő dően felmerülő érv, hogy nincs szükség önálló családon belüli erőszak tényállás bevezetésére, mivel a Btk. lehetővé teszi a családon belüli erőszak teljes körű szankcionálását. De valóban így vane ez? A családon belüli erőszak folyamata rendkívül változat os formákban ölt testet, ezek legtöbbjét a magyar törvények bűncselekményként vagy szabálysértésként büntetni rendelik. Léteznek azonban olyan abúzusok is, amelyeket Magyarországon nem szankcionálnak. Az első csoportba tartozik például az emberölés, a test i sértés, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése, a magánlaksértés, a rágalmazás, a kiskorú veszélyeztetése, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, a veszélyes fenyegetés. Utóbbi kategóriába sorolható például a fenyegető zaklatás, a szexuális zakl atás, a reprodukciós jogok gyakorlásának korlátozása, a cselekvési szabadság korlátozása, a gazdasági függőségbe kényszerítés. Azonban azokban az esetekben is, ahol az adott cselekmény büntetőjogi vagy szabálysértési tényállást képez, a cselekmény kisebb s úlya is vagy a bizonyítás nehézsége odavezet, hogy az elkövető felelősségét egyáltalán nem állapítják meg vagy csak enyhe szimbolikus büntetésben részesül; de az áldozatok akkor sem tapasztalnak változást a mindennapi életükben, ha a bántalmazót felfüggesz tett szabadságvesztésre ítélik, hisz az továbbra is terrorizálja őket. A családon belüli erőszak mint önálló büntetőjogi kategória kiküszöböli, hogy a kisebb súlyú, jogilag jelenleg nem
