Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1264 Ha pedig idézni tetszik, akkor legyen szíves pontosan idézni. Azt mondta, az Állami Számvevőszék kimondta a jelentésében, hogy a kormány zárszámadása, beszámolója megbízható, hiteles a szakmai zsargon szerint. A kisebbségi hozzászólá somban már idéztem, a következőt mondja a számvevőszéki jelentés: “A feltárt hibák a zárszámadás megbízhatóságát nem befolyásolták.” Ez egy érdekes mondat, az elemzése is megérne néhány gondolatot. Nem azt mondta, hogy minden lényeges hibát feltárt, hanem azt, hogy az általa feltárt hibák nem befolyásolják a zárszámadás megbízhatóságát, azaz közvetve azt mondja, hogy megbízható. Ez azért érdekes, mert olyan megállapítások vannak ebben a számvevőszéki jelentésben, amelyek önmagukban felvetik a kérdést, hogy vajon elfogadható ez a zárszámadás, hogy ha - mondja az Állami Számvevőszék szó szerint - “a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot a kormány úgy használta fel, hogy 19,5 milliárd forint összegben a jogszabályi feltételektől eltérően haj totta végre”, mondja az Állami Számvevőszék. 19,5 milliárd forintot a jogszabályi feltételektől eltérően használt fel a kormány a rendkívüli tartalékból. Ez csak egy példa, de még számtalan példát mondhatnék, mert én valóban áttanulmányoztam ezt a számvevő széki jelentést. De más gondok is vannak, amikor a Számvevőszéknek ki kell mondania, hogy megálle a kormány jogi felelőssége. De attól tartok, hogy ez más megállapításoknál is kijelenthető. Több olyan auditálásra került sor a beszámoló szerint, ahol a viz sgált szervezetek pénzügyi beszámolóinak a fele vagy elutasító, vagy korlátozó záradékot kapott, esetleg figyelemfelhívó minősítést. Mit jelent ez a szakma szabályai szerint? Tessék elképzelni, hogy azt hiszem, 17 szervezetről van szó a 940ből, amelyek pé nzügyi beszámolóit különböző okok miatt nem vizsgálta meg a Számvevőszék. Ha kivetíteném ezt az arányt - persze nem lehet, mert nem reprezentatív a minta , akkor ez elképesztő számokat hozna ki, hiszen vélelmezhető, hogy több száz magyar központi költségv etési szerv pénzügyi beszámolója nem hitelesíthető. Mert amiket a Számvevőszék megnézett, annak a 17nek a fele nem volt hitelesíthető. Ez van benne a jelentésben! Nem tudom, hogy volte ideje megnézni a 7. mellékletet, én megnéztem, a nemzeti parkok rendb en vannak, azonkívül pedig - most nem mondom a neveket, mert nem ez a lényeg - hét vagy nyolc megvizsgált szervezetnél elutasító záradékot adott az Állami Számvevőszék. Kedves Képviselőtársam! Én meg azt ajánlom illő tisztelettel, hogy tiszteljük a tényeke t. Nem mondta ki az Állami Számvevőszék a kormány zárszámadásáról, hogy az megbízható és valós képet ad az ország pénzügyi helyzetéről, különösképpen nem mondta ki a vagyoni helyzetéről való hiteles képet, mert be se számolt a kormány a vagyoni helyzetről. Régi problémája ez a mindenkori magyar kormánynak, hogy fogalma sincs a jámbor adófizetőnek, hogy a magyar állam milyen vagyonnal gazdálkodik, hogy gyarapszike ez a vagyon vagy éppen apad, mennyi a nyitóállomány és mennyi a záróállomány, mint egy tisztes séges vállalkozásnál. Ezek mind olyan problémák, amiket a képviselő úr hozzászólása kapcsán szerettem volna elmondani. Most pedig elnök úr engedelmével egy történelmi visszapillantást tennék arról, hogy egyáltalán mi is ez a műfaj, amit próbá lunk itt gyakorolni jó középeurópai módszerrel és színvonalon, nevezetesen hogy mi az a zárszámadás. Valamikor a magyar rendi országgyűlésnek csak adómegajánlási joga volt, mint tudjuk a történelmi tanulmányainkból. A rendek megajánlották, a vármegyék ped ig beszedték az adót. Csak az 1848as polgári forradalom idején, Kossuth pénzügyminisztersége alatt történt lépés abba az irányba, hogy költségvetési jogot is gyakoroljon az országgyűlés. Ezen a faliképen a márciusi törvények szerepelnek, talán éppen ezt a törvényt írják alá őseink. Ekkor született meg a költségvetési jog a Magyar Országgyűlésben, és ez bővült ki a zárszámadási joggal a kiegyezés után, amikor Magyarország pénzügyei viszonylag önállók lettek, és akkor lépett be a zárszámadás. Tehát akkor vál t szükségessé, hogy a megajánlott adókkal számoljon el a parlamentnek a kormány, hiszen korábban nem volt köteles, csak az uralkodónak kellett elszámolnia, nem a saját parlamentjének. (13.20)
