Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről együttes általá... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PLESCHINGER GYULA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1229 A bizonytalan pénzpiaci környezet továbbra is al acsony banki hitelaktivitást eredményezett, a lakosság nettó hiteltörlesztő maradt 2011ben, így a gyenge belső kereslet mellett a nettó export jelentette a növekedés legfontosabb motorját. Összességében a GDP 1,6 százalékkal növekedett 2011ben, a gazdasá g teljesítménye 2010hez képest erősödött. A belföldi felhasználásra még mindig jelentős negatív hatást gyakorolt a korábbi években felhalmozott magas adósságállomány. A magas kamatok miatt továbbra is drága maradt a hitelezés. A háztartások fogyasztási ki adása stagnált az év egészében. A beruházások 2011. évi alakulását egyrészt a válság nyomán kialakuló szigorúbb hitelezési feltételek, másrészt a vállalati döntéseket befolyásoló bizonytalanság jellemezte. Miközben a feldolgozóipari beruházások egész évben dinamikusan növekedtek, az építési beruházások jelentősen csökkentek. Összességében a gépberuházások nem tudták ellensúlyozni az építőipar visszaesését, így a bruttó állóeszközfelhalmozás 5,5 százalékkal esett vissza 2011ben. A kedvező globális konjunkt urális folyamatok a korábban feltételezettnél erőteljesebb külső keresletnövekedést eredményeztek, így a nettó export jelentős mértékben tudott hozzájárulni a GDP növekedéséhez. Az export 2011ben 8,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal bővült. A mu nkaerőpiaci folyamatok tekintetében 2011ben folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 augusztusában megindult éves alapon számított növekedése. A vállalati jövedelmezőség lassú helyreállásával párhuzamosan nagyobb lendületet vett az elsődleges munka erőpiac foglalkoztatása is. A munkanélküliek száma egy év alatt kétezer fővel csökkent, amelyre a gazdaságipénzügyi válságot megelőző idők óta nem volt példa. Az exportorientált, elsősorban feldolgozóipari ágazatokban továbbra is megfigyelhető volt, hogy míg a teljes munkaidős létszám bővült, addig a részmunkaidősök száma csökkent, ugyanakkor az elsősorban belső keresletre épülő szektorokban, a szolgáltató szektorokban ilyen értelmű tendencia már nem volt megfigyelhető. A versenyszféra foglalkoztatottsága így összességében 1,5 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 0,8 százalékkal bővült, amiben szerepet játszott a közfoglalkoztatási program új alapokra helyezése is. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 5,2 százalékkal n övekedett. (10.10) Ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékos, míg a közszférában 3,8 százalékos emelkedés ment végbe. Az új személyi jövedelemadórendszer keretében bevezetésre került a gyermekek után járó adóalapkedvezmény. Ezt figyelembe véve nemzetg azdasági szinten már közel 10 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek, míg a reálkeresetekben 5,8 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A folyó fizetési mérleg GDParányosan 1,4 százalékos többletet ért el 2011ben. A jelentős mértékű uniós tőketranszf erek hatásával együtt a külső finanszírozási képesség elérte a GDP 3,6 százalékát. 2011ben az ország GDParányos nettó adóssága - tulajdonosi hitelek nélkül - 8,2 százalékponttal csökkent, miközben a GDParányos bruttó adóssága 8,4 százalékponttal lett al acsonyabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 2011ben megközelítőleg megfelelt az előzetes várakozásoknak, az infláció 3,9 százalékot ért el. A belső kereslet továbbra is visszafogott maradt, a potenciálistól elmaradó kibocsátásnak és a munkaerőpiaci fe ltételeknek köszönhetően ugyanakkor a maginfláció alacsony maradt. Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás európai uniós módszertan szerinti 2011. évi többlete előzetes adatok alapján a GDP 4,3 százalékában teljesült. A nem tervezett egyszeri tételek nélk üli uniós módszertan szerinti hiány a kormány által kitűzött 2,94 százalékos GDParányos mérték alatt, a GDP 2,43 százalékán teljesült. A költségvetési egyenleg kedvező alakulása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az adósságráta az előre jelzett ma krogazdasági pályán haladva a 2010. évi 81,4 százalékos szintről 2011re 80,6 százalékra csökkenjen.
