Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
123 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/7677. számon, a b izottsági ajánlást pedig T/7677/15. számon megkapták és megismerhették. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 7 ajánláspontot tartalmaz. Indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 17. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Nyikos László képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ez a módosító javaslatcsomag többek között az államháztartási törvény módosítását is tartalmazza. Én ennek mos t kivételesen örülök, ugyanis egy olyan kérdéshez nyúl hozzá a javaslat, ami a költségvetés adminisztratív struktúráját igyekszik egyértelművé tenni, nevezetesen a fejezeten belüli tagolást, a címek, alcímek, kiemelt előirányzatok és előirányzatok közötti világos megnevezéseket; definíciókat. Ez helyes, és ezt a magam részéről örömmel üdvözlöm. Viszont szeretnék még annyival hozzájárulni ennek a struktúrafejlesztésnek az ügyéhez, hogy azt gondolom, hogy a kiemelt előirányzatokon belül további előirányzatokr a bontás is ésszerű és célszerű lehet. Utalok az alaptörvénynek arra a cikkelyére, amely kimondja, hogy az ésszerű részletesség elvét kell a költségvetésben érvényesíteni. Nos, itt arról van szó, hogy a fejezetek dologi kiadásai további bontást már nem tar talmaznak, és amikor az Országgyűlés jóváhagyja a költségvetési támogatásokat, akkor fogalmunk sincs arról, hogy egyegy fejezet a dologi kiadások között közelebbről, konkrétabban mire fogja elkölteni azt a sok pénzt, amit az Országgyűlés jóvoltából kapnak a fejezetgazdák. (21.30) Tehát olyan részletességre gondolok, vagy annak valamiféle közelítésére, amit a német költségvetés tartalmaz, az Európai Unió költségvetése tartalmaz, hogy azt is lássuk mi, azt is lássa az adófizető, az ország közvéleménye, szakm ai közvéleménye, szélesebb közvéleménye, hogy egyegy intézmény mennyit költ, mondjuk, utazásokra, mennyit költ energiaszámlákra, postaköltségre, és így tovább. Tehát ezeknek megvan a nemzetközi gyakorlata, és valamikor a magyar költségvetés is, mármint a múlt század első feléig szóló időszakban használta ezeket a részletes előirányzatokat. Ez lehetővé teszi a jobb áttekintést az Országgyűlés számára, és az ellenőrzést is elősegítheti, hiszen amikor a Számvevőszék ellenőrzi a zárszámadás ellenőrzése során a zt, hogy a kormány annyit költött, amennyit az előirányzat tartalmazott, arra költötte, amire kapta, akkor itt a kormány jogi felelőssége, a fejezetek jogi felelőssége felmérhető, illetve a felmentés megadható, vagy nem adható meg adott esetben, hogyha itt valamiféle törvénysértés történt. Tehát összefoglalva, a javaslatom lényege az, hogy alapul véve az alaptörvény idevonatkozó instrukcióját, teljesítse ezt az alaptörvényi követelményt vagy várakozást a törvényjavaslat, illetve az államháztartási törvény m ódosítása, és a parlament a költségvetési jogát úgy gyakorolja, hogy sokkal több információt kap, és ha úgy tetszik, több hatáskört tart meg magának a közpénzek elosztásakor, mint jelenleg. Én tudom, hogy ez végül is egy politikai küzdelem, ha úgy tetszik, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között, hiszen minél kevésbé részletes egy költségvetés, annál inkább a kormánynál van a kassza kulcsa, és ő dönti el, hogy mire használja a közpénzeket, és fordítva, ha a parlament túl
