Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 2 (224. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP):
1217 A katasztrófa után nem vált átláthatóvá a közpénzek felhasználása, és nem lett könnyebb a felelősség teljes körű tisztázása. Az LMP által készített kolontári jelenté s, de a parlamenti vizsgálóbizottság jelentése is egyértelműen kimondta, hogy a vörösiszapbalesetet súlyos hatósági mulasztások előzték meg. Hibázott a kormány, és hibáztak az előző kormányok is, hiszen a hatóságok, akik politikai alapon megszűrt és felül ről kézi vezérelt hatóságok, biztonságosnak minősítették a balesetet szenvedett tározót, a legyengített intézmények képtelenek voltak érdemi ellenőrzésre és intézkedésre. Ugyancsak a kormányzatok mulasztották el azoknak a jogszabályoknak az előkészítését, amelyek a katasztrófa megelőzését szolgálták volna. Most, tisztelt Ház, a MALperben a vádlottak padján ül a gátőr, a szivattyúkezelő, a mérnök, de nem látunk senkit, sehol nem látjuk a hatósági és a politikai felelősöket, miközben az egész ország számára nyilvánvaló, hogy ebben a tragédiában a politika is vastagon benne volt. (Dr. Illés Zoltán Tállai Andrásnak: Bandi, válaszolhatok rá? Amiket mond!) Nézzünk néhány konkrétumot! Illés államtitkár úr, volt személyi titkár lett a környezetvédelmi felügyelőség vezetője, és ő írta alá azt a jegyzőkönyvet, miszerint a lerakó működése környezeti szempontból biztonságos, néhány héttel a katasztrófa előtt. Ugyancsak annál a tárcánál volt helyettes államtitkár elég sokáig az az illető, aki az engedélyező hatóság vezet ője volt hosszú éveken át. A bányakapitányság a hatályos törvények ellenére nem bányászati hulladéknak minősítette a vörösiszapot, a vízügyi felügyelőség teljesen szabálytalanul vízügyi létesítményként sorolta be a tározót, ami a zöldhatóságnak sem tűnt fe l. Az elmúlt tíz esztendő alatt a 10. tározó állékonyságát, statikáját egyetlen hatóság sem ellenőrizte érdemben. A hatóságok lényegesen enyhítették a lerakásra, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, és elfogadták, hogy ez a vörösiszap nem veszélyes hulladék, pedig csak egyetlen paramétert kellett volna vizsgálni, a pHt. A több hatóság által jóváhagyott katasztrófavédelmi terv egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy itt emberi életekről lehet szó, 400 ezer köbméterrel kalkulált, és ennek m ajdnem a háromszorosa ömlött ki a tározóból. A civil szervezetek 2003 óta számtalan ízben jelezték, hogy itt komoly baj lehet, és szükség lenne a környezeti kármentesítésre, de egyik kormány sem figyelt oda erre. Lehetséges, hogy a gátőr és a szivattyúkeze lő hibázott, de biztosak vagyunk benne, hogy egyéb felelősöket is kellene keresni. És az sem független persze, hogy mi történt azóta, illetve mi nem történt azóta. Fölszámolták az egészségügyi központot, amely a hosszú távú és a középtávú egészségügyi hatá sokat monitorozná; ezt mindenképpen vissza kellene állítani. Úgy mondta Pintér Sándor belügyminiszter úr, hogy senki sem marad fedél nélkül, ennek ellenére máig megoldatlan egy tucatnyi család helyzete, akik a katasztrófa idején albérlőként, rokonként, szí vességi lakáshasználóként veszítették el az otthonukat. Újra meg újra elárasztja a környéket a vörösiszap pora, határérték feletti levegőszennyezést okozva, és ez nagyon megkeseríti a környékben lakók életét, és ezt a szennyező forrást belátható időn belül fel kellene számolni. Nem látjuk, hogy a lakosság megkapná a megfelelő pszichológiai és egyéb szakértői segítséget a poszttraumás stressz feldolgozásához és a sérült közösségek újjáépítéséhez. Tisztelt Ház! A 10es tározótól 300400 méterre található Lőri ntepuszta, ahol körülbelül 30 cigányember él nyomorúságos körülmények között, közöttük rengeteg gyerek. Az uralkodó szélirány leginkább őket sújtja a vörösiszap porával, és szinte hetente beteríti a települést, és ugyanígy a közeli Csótapusztát is. A tároz ó kiporzása a mai napig nincsen megszüntetve, mielőbb rekultiválni kellene a tározót, de mindenekelőtt meg kellene oldani ennek a néhány családnak a lakhatását. Kolontáron számos üres és használható ház van, ezekre forrás is lenne, hogy ezeket megvásároljá k, és valamilyen módon odaköltöztessék ezeket az embereket, úgy tűnik, hogy csak az akarat hiányzik ehhez. Államtitkár úr, nem tudom, melyikük fog válaszolni, biztosan elsorolja majd, hogy mennyi minden történt a katasztrófa elhárításában és az építkezésbe n, tegye nyugodtan ezeket. Mi többször értékeltük, és többször elmondtuk, hogy nagyon fontos dolgokat tettek a katasztrófa óta, de
