Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 1 (223. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dr. Latorcai János): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1175 még előfordulhat olyan eset, amikor a kormánymegbízottnak, mint a kiemelt beruházás felelősének utasításadási jogkö rt is biztosítani kell. Ezért nyújtottuk be Navracsics Tibor miniszter úrral a törvénymódosítási javaslatunkat. Ez a célja ennek a módosító indítványnak, és ez az, amivel erősíteni és biztosítani szeretnénk a nemzetgazdasági beruházások kiemelt súlyát és k iemelt kezelését a kormánymegbízottak által. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa ezt az önálló képviselői indítványt. Kérem önöket, hogy lássák be a kiemelt beruházások célját, súlyát, nemzetgazdasági jelentőségét, és ennek megfelelően szóljanak hozzá. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy kíváne a kormány nevében felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót. Parancsoljon! DR . RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátanám, hogy a kormány támogatja a javaslatot, de szeretném röviden megindokolni. Jelenleg 36 olyan kormányrendeletünk van hatályban, amely összesen 65 beruházást nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé. Ezek között található az Erkel Színház, a Tüskecsarnok, a Kossuth téri beruházás, a Közszolgálati Egyetem Ludov ikacampusa, a debreceni nagyerdei labdarúgóstadion vagy az új ferencvárosi labdarúgóstadion. Ezeknek összértéke több mint 68 milliárd forint. A kiemelt jelentőségű beruházások jelentős része az Európai Unió finanszírozásával, társfinanszírozásával kerül megvalósításra. Tehát minden olyan késedelem vagy akadály, amely ezeknek a beruházásoknak a határidőben történő befejezését akadályozza, az európai uniós források lehívását kockáztatja, ezért fontos számunkra ezeknek a projekteknek a gyors, egyszerű és eg ységes eljárásrendben történő, minél hatékonyabb megvalósítása. A hatósági és szakhatósági eljárások bonyolultsága, költség- és időigényessége könnyen a kiemelt jelentőségű beruházások és így a fejlődés gátjává válhat, csökkentve ezzel az egész ország vers enyképességét. A fentiek érdekében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény széles körben egyszerűsíti és gyorsítja a kiemelt beruházásokkal összefüggő hatósági és szakh atósági eljárásokat. A kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos hatósági és szakhatósági eljárások további gyorsítása érdekében az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. augusztus 1. napjával hatályba lépő javaslat me gteremtette a fővárosi és megyei kormányhivatalokat vezető kormánymegbízottak koordinációs jogkörét a kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggésben. A módosítás eredményeképpen a kormány az egyes beruházásokhoz kormányrendeletben kijelölheti azt a korm ánymegbízottat, aki az adott beruházással, koordinációval kapcsolatban különböző jogkörökkel rendelkezik. (21.20) A kijelölt kormánymegbízott többek között a következő koordinációs jogköröket gyakorolhatja: adatkérési jogosultság az ügyben érintett feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, munkacsoport létrehozásának joga, általános jellegű javaslattételi lehetőség, intézkedés az eljárás menetére, törvényességi és hatékonysági ellenőrzés kezdeményezése, jelentéstétel és beszámolóra kötelezés, fegyelmi el járás kezdeményezése, felügyeleti eljárás kezdeményezése. A fentiek kiegészítéseként szükséges a kormánymegbízott számára biztosítani azt a jogkört, hogy a kiemelt beruházással összefüggő hatósági és szakhatósági eljárásokat lefolytató szerveket soron kívü l feladat ellátására vagy mulasztás pótlására utasíthassa. A jelenleg tárgyalt törvényjavaslat tehát ebben az irányban két fontos lépést tesz meg. Az első fontos lépés a jelenleg hatályos normaszöveg pontosítása annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számár a egyértelmű legyen a jogalkotó azon szándéka, hogy a kormánymegbízott a kiemelt
