Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 1 (223. szám) - Zagyva György Gyula (Jobbik) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Minden szoborrongálás társadalmilag hasznos?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1128 Zagyva György Gyula (Jobbik) - a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez - “Minden szoborrongálás társadalmilag hasznos?” címmel ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Zagyva Gyö rgy Gyula, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a közigazgatási és igazságügyi miniszternek: “Minden szoborrongálás társadalmilag hasznos?” címmel. Zagyva György Gyula képviselő urat illeti a szó. ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : Köszönöm a szót. A ke reki Horthyszobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvédet (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Pfuj!) az ügyben első fokon ítéletet hirdető bíróság bűnösnek mondta ki rongálás vétségében, ezért megrovásban részesítette, de kimondta azt is, hogy cselekede te erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt. Az ítéletre a sajtóban reagáló Kónya István, a Kúria elnökhelyettesének nyilatkozata szerint elfogadhatatlan, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősít erőszakos cselekményt, például egy szoborrongálást. Továbbá a bíróságnak mindig ügyelni kell arra, hogy kerülje a cselekmények történelmi vagy politikai értékelését. Szerinte ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága. A Kúria elnökhelyettesével nyilván minden józan gondolkodású em ber egyetért, bár valószínűleg semmilyen szankció nem fogja érni a vérlázító ítéletindoklást adó bírót. Sem a kormány, sem a minisztérium nem nyilatkozott viszont ebben az ügyben péntek délig, e kérdés leadásáig, véleményüknek nem adtak hangot. Az önök has onló ügyekben tett nyilatkozataiban mindig hivatkoznak a hatalmi ágak szétválasztására és a bírói függetlenségre. Ezzel mi is egyetértünk, nem kívánjuk, hogy ez Magyarországon megváltozzon, félreértés ne essék, a válaszukban a véleményükre vagyunk kíváncsi ak, illetve arra: ha nem Horthy Miklós szobrát öntik le, hanem mondjuk, egy cigány származású ember szobrát, és az ítélet indoklásában a bíró kimondja a cselekmény társadalmi hasznosságát, akkor sem szólaltak volna meg? Illetve arra is kíváncsi lennék még, hogy akkor levonhatóe az a tanulság az ügyből, hogy a társadalmi hasznosságra hivatkozva megrongálható a Szabadság téri és a pásztói szovjet emlékmű, amelyeket még mindig nem távolítottak el a helyükről, pedig már fideszes országgyűlési képviselők is ígé retet tettek erre. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Ahogy arra ö n is utalt rá, tisztelt képviselő úr, a végrehajtó hatalom, a kormány és annak igazságügyi tárcája korábban sem kommentált egyes bírói ítéleteket, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy ez az ítélet is bizonyítja, hogy milyen jó, hogy van Magyarországon j ogorvoslat és nem az elsőfokú döntés a jogerős, hanem innentől még tovább lehet menni a bírósági procedúrában. Több szempontból is kétségbe vonták sokan és én magam személyesen is, eléggé a valóságtól elrugaszkodottnak tartva a bíróságnak ezt a fajta dönté sét, főleg az indokolását. Abból indulhatunk ki, hogy jogilag helytelen, hiszen nem jogi tényeket minősít ez az indokolás, hiszen ha jogi tényekről lenne szó itt Horthy Miklós kapcsán, hogy háborús bűnöse vagy sem, ami táblaként ráakasztódott a festék mel lett Horthy Miklós szobrára, ez ugye, tételesen nem igaz, hiszen semmiféle nemzetközi törvényszék nem ítélte el háborús bűntettek miatt. Innentől kezdve nem jogi kérdés az ő megítélése, hanem, ha tetszik, világnézeti, történelemszemléleti kérdés. Az pedig, ha valaki ilyesfajta véleményt nyilvánít, akkor az a pártatlanság, az elfogulatlanságnak a vélelmét és fontos eljárásjogi garanciáját sérti, vagy legalábbis sokan azt mondják, hogy ekkor a bírónak talán
