Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 10 (216. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
113 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kí váne még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, megkérdezem Szatmáry Kristóf államtitkár urat, kíváne válaszolni. Igen, megadom a szót, államtitkár úr. SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár alapvetően megköszönni akartam az ellenzéki képviselőknek a fenntartásaik hangoztatása melletti támogatásukat, de azért itt az elmúlt néhány percben kibontakozott vitából - vagyis hogy növekedés vagy csökkenés - nem azt szeretném értelmezni, hogy hogyan lehet itt az idei évi számokat pontosan megfogalmazni. De azért egy szempontra fölhívnám a figyelmet azzal kapcsolatban, amit Józsa és Gödör képviselőtársam fölvetett, hogy itt valami pozitív örökséget kapott a ko rmány növekedésként, ami 2012re elfogyott. Azért javasolnék egy kicsit tágabb kitekintést a mostani számok értelmezésére, és ez arról szólna, hogy 2004 és 2008 között a világgazdasági pozitív folyamatok mellett Magyarország gazdasági növekedése jelentősen elmaradt az Európai Unió és az eurózóna növekedésétől is, ami… (Göndör István: És a mostani?) Ha megengedi, befejezem. Ha a mostani elmúlt két év átlagát figyelembe vesszük, még egy negatív szcenárió esetén is 2012re Magyarország a 2010 utáni gazdasági f olyamatokkal azt legalább elérte, hogy az Európai Unió átlagához fölzárkózott. (Göndör István közbeszól.) Képviselő úr, ha megnyugszik, és végighallgatja, amit akarok mondani, ha összehasonlítja Magyarország 20101112. évét - és négyéves számokról beszélt em, képviselő úr, a 20048 közötti időszakról, illetve a 2010ig terjedő időszakról , akkor a 2010 utáni időszakban Magyarország átlagos gazdasági növekedése elérte az Európai Unió átlagos gazdasági növekedését. Ez az az örökség, amit pozitívként tudunk megélni, hogy nem a 2004től tartó időszak elmaradását, hanem legalább az uniós átlagot tudjuk hozni, és most hároméves időtartamról beszélek. De reményünk van arra, hogy a mostani átalakításokkal egyébként Magyarország vissza tud térni arra a pályára, ami 19982002ben volt jellemző Magyarországra, vagyis az Európai Unió növekedésénél nagyobb ütemben tud növekedni. Ezt csak azért mondtam el, hogy a nagyobb összefüggésben próbáljuk az idei adatokat értelmezni. Azt gondolom, az is egyébként elismerendő, hogy a külkereskedelmi aktívum egy örökség, de ha megnézi, képviselő úr, ez az örökség folyamatosan növekszik 2010 óta. Mert 2010 óta minden évben nagyobb külkereskedelmi többlet halmozódik fel Magyarországon, ami persze közgazdaságilag problémás abból a szemp ontból, hogy a beruházások értéke miatt is alakulhat ki ez a külkereskedelmi többlet, de ez hosszabb szemináriumot érdemelne, amire talán most nincs idő. A képviselőtársunk részéről elhangzott, hogy külföldre mennek hazai cégek. De azért itt is hadd pontos ítsak: nem azért mennek külföldre ma már magyar cégek elsősorban, amiért a 2010 előtti időszakban, mert olyan adózási feltételek voltak Magyarországon, hogy mindenki átment Szlovákiába az akkori miniszterelnök unszolására céget alapítani, hanem azért menne k, mert valóban - sajnos - a belső fogyasztás tekintetében vannak olyan területek, ahol a cég csak úgy tud növekedni, ha a külföldi piacokon megjelenik, ami egyébként támogatandó. És akkor itt visszatérnék az eredeti javaslatra, amit persze sokféleképpen l ehet jellemezni. Itt elhangzott, hogy ez trükközés, én inkább azzal értenék egyet, amit Dancsó képviselőtársunk elmondott, hogy valóban egy olyan gazdasági helyzet van, ahol alternatív és nem szokványos forrásteremtési eszközökhöz kell nyúlni. De itt - és akkor itt hadd fejezzem be pozitívan a hozzászólásomat, hogy az azért talán itt elmondható, és talán ezt hangsúlyozzuk ki ebből a vitából - egy olyan javaslatról van szó, egy olyan célról van szó, ami a hazai, főleg kis- és közepes vállalkozásoknak a szoms zédos országokban, a globális világban való megjelenését segíti, ami olyan közös cél, amire, azt gondolom, érdemes még ilyen eszközökkel is áldozni. Bízunk benne, hogy a mostani döntésünkkel - mert ugye, ezt kérhetem képviselőtársaimtól, hogy támogassák a költségvetés ilyen irányú módosítását - az így létrejövő forrást valóban az Eximmel, illetve a Mehibbel kiegészített cégcsoport arra tudja használni, hogy
