Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 26 (222. szám) - Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYENES GÉZA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1049 Sajnos a források ilyen formá ban történő növelésére én azért nem látok esélyt, mert a munkahelyteremtő program üteme se olyan, mint ahogy kellene, nem szaporodtak olyan mértékben a munkahelyek, illetve a keresetek sem nőttek olyan mértékben, amilyen mértékben esetleg erre szükség lenn e ahhoz, hogy valóban a társadalombiztosítási bevételekből, járulékokból komoly finanszírozási növekedés származzon. Természetesen azt sem szabad kifelejteni, hogy az egészségbiztosítási járulékok csökkené seinek olyan oka is volt, hogy többször a kormányzat is néhány ponttal csökkentette a munkáltató által befizetendő társadalombiztosítási vagy egészségbiztosítási hozzájárulást, és még egy nagyon fontos momentum van: még ma is bizony nagyon sok embernek szá rmazik a jövedelme fekete- vagy szürkegazdaságból, ahol viszont köztudott, hogy annak a haszonélvezői egy kumma fillér adót nem fizetnek, egy kumma fillér társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizetnek. Mindezek eredőjeként tényleg föl kell tenni a kérdé st, hogy ha egyszer szükség van az egészségügyben a forrásnövelésre - millió helye van a pénznek az egészségügyben, ezt nem győzöm hangsúlyozni , akkor honnan a jó fenéből lehet. Van egy másféle filozófia - és ebben a kezdeményezésben ennek a filozófiának a magját látom felfedezni, illetve már a chipsadónál is , nevezetesen: abból indulunk ki, hogy azon állampolgároknak Magyarországon, akiknek van jövedelme, nagy része nem fizet társadalombiztosítási hozzájárulást, viszont fogyaszt. Tehát aki nem fizet ad ót, nem fizet tbjárulékot, urambocsá’ elmegy a segélyért, és közben ott áll a BMW 6osa az önkormányzat épülete előtt, amibe a megkapott segély után beszáll, és boldogan elhajt, ez az ember fogyaszt, autót vesz, vesz bizonyos élelmiszereket és a többit, é s hát veszi a dohány- és egyéb termékeket, amelyekre ugye most ez a tervezet is koncentrál, hogy legalább úgy legyen neve a gyereknek, hogy olyan termékekre tesszük rá ezt a forgalmiadónövelést, ami árt egyébként az egészségünknek. Ezzel még nekem semmi b ajom nincs mint orvosnak, mert megmondom őszintén, ha ezzel vissza lehetne szorítani a dohányzást - zárójelben mondom, hogy nem fogják, de ha evvel vissza lehetne szorítani a dohányzást , orvosként nagyon boldog lennék, és tapsolnék neki, és azt mondanám, hogy hála istennek, ezzel valóban lehet hosszú távon is javítani az egészségügy költségvetési helyzetét, hiszen ha kevesebb dohányos van, kevesebb olyan beteg lesz, aki a dohányzás ártalmai kapcsán betegszik meg, és akkor olcsóbb lesz az egészségügyi ellá tás, és a többi, és a többi. De hát ennyi időnk sajnos nincsen, hogy ezt kivárjuk, és több ok miatt van szükség pénzre az egészségügyben. Tehát ez a kezdeményezés számomra egy olyan filozófiát takar, hogy ha azt mondjuk, hogy egyébként az egészségügyre nin cs forrás, viszont az egészségügyben akár ad hoc is lehetnek olyan problémák; vagy a régi vesszőparipám, amit elmondtam itt a parlamentben, nem sokan értettek meg, hogy én szeretnék végre egy olyan egészségügyi költségvetést elszenvedni vagy itt tapasztaln i az önök körében, aminek nem az a célja, hogy valahogy működjön ez a rendszer, adjunk kis maradványpénzt, vagy vegyünk el, de azért valahogy tartsuk fönn, aztán “lesz, ahogy lesz” alapon, meg hadd menjenek a doktorok meg a többi, nem számít. Körülbelül en nek a megakadályozását látom az eddigi költségvetésekben, de hát hol van az olyan költségvetés, hogy egy állam azt mondja, hogy - kérem, az összes megbetegedési, halálozási statisztikában világutolsók vagyunk, Európában legalábbis az utolsó helyen vagyunk - tűzzük már ki, hogy az elkerülhető haláleseteket vagy az idő előtti haláleseteket, vagy bármi mást, vagy csak egy kis részét…! Mondok egy példát, kérem szépen, önök nem tudják valószínűleg, kevesen hallhatták, hogy strokenak - azaz az úgynevezett agyvér keringési zavar, amiben lebénulhatnak a kedves betegek fiatalon is, és körülbelül száz ilyen betegből háromnégy tud meggyógyulni, a többi vagy meghal, vagy lebénul úgy, hogy egész életében tolják, kérem szépen - most már van olyan akut ellátása, hogy a me ntőben már meg tudják csinálni, és nem csak a szívinfarktust. Azt hallották önök is, hogy most már van olyan eljárás, hogy még a mentőben már a szívinfarktus problémáit el lehet hárítani. (Babák Mihály felé:) Persze, mutatja a képviselő úr, hogy pénz kell. Nahát, erről beszélek. Mert ha ezt elhatározzuk, hogy a strokeellátást Magyarországon így megjavítjuk… Megkérdeztem
