Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “A felsőoktatási felvételiről” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
46 Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynak. (Dr. Stágel Bence elfoglalja hel yét a jegyzői székben.) DR. HOFFMANN RÓZSA , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint azt önök is tudják, egészen a tavalyi évig a felvételi jelentkezés a hallgatók k ívánsága alapján és a felvételi helyek elosztása az ő kívánságuk alapján történt. Ez olyan torzulásokat idézett elő a felsőoktatásban, hogy azok a képzések kerültek túlsúlyba, amelyek, jóllehet, a hallgatók szemében kedveltek, megkockáztatom, divatosak, de igen nagy számban képzett és képez még ma is a felsőoktatás olyan hallgatókat, akik a szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni, illetve a nemzetgazdaságnak, az iparnak, a gazdaságnak nincs közvetett haszna az ilyen képzésekből. Emellett lemaradtunk, vészesen lemaradtunk a fejlett világtól, az OECDtagországoktól is a tekintetben, hogy a felsőoktatásban résztvevők milyen arányban kapnak műszaki, természettudományos és informatikai diplomát. Ezen a helyzeten változtatott a felsőoktatási törvény, amely lehetővé tette, hogy ne a jelentkezések arányszáma döntse el a felsőoktatási államilag finanszírozott helyeket, hanem a gazdaság igényei. Ez történt az idén. Nem történt olyan vészes késlekedés, ahogyan ezt ön mondja, jóllehet, többször kifejtette aggodalmát. Ön el őtt is ismert, hogy a felsőoktatásba 110 ezer jelentkező adta be a jelentkezését osztatlan vagy éppen állami osztatlan felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre, alapképzésre, 88 ezren jelöltek meg állami ösztöndíjas képzést és több mint 22 ezren önköltséges képzést. Elegendően jelentkeztek a megadott helyekre is; az átcsoportosításokra pedig majd a viszonválaszban fogok kitérni. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszonválaszra megadom a szót Hiller István képviselő úrnak. DR. HILLER ISTV ÁN (MSZP) : Tisztelt Államtitkár Asszony! Ha egy ilyen nagy minisztériumnak, mint az önöké, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy általános államtitkára vagy esetleg a politikai ügyekért felelős államtitkára ilyen általánossá gokat mond, akkor azt mondom, ezt megszoktuk, ön azonban egy szakterület szakembernek mondott első embere, ne tessék ilyeneket mondani! Tessék konkrétan válaszolni: hány hely maradt besülve? Átcsoportosítjáke a helyeket, vagy kivonják a pénzt? Meghirdetike augusztusban azt a pótfelvételit, azt a bővített pótfelvételit, amit javasoltam, vagy több ezer magyar fiatal számára biztosítandó felsőoktatási helyet ott hagynak, és kivonják a pénzt? Erre azért is szükség van, merthogy ne késsék már megint le a megfe lelő határidőket, és hogy a leendő hallgatók kellő időben tájékoztatást kapjanak. Erről van szó! Tisztelettel kérem, hogy erre válaszoljon a maradék egy percében. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Viszonválasz illeti meg az á llamtitkár asszonyt. DR. HOFFMANN RÓZSA , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! A szakszerűségről annyit, hogy ön mint az oktatásügy volt vezetője, pontosan tudja, hogy a hallgatóknak július 10éig még módjukban áll a j elentkezési sorrenden változtatni, azonkívül ma, június 18án még nem zárultak le az érettségi vizsgák, így az eredményeket nem tudjuk. Arra a kérdésre tehát, hogy hány hely maradt vagy esetleg marad majd betöltetlen, most még nem lehet egyértelmű választ adni. De azért megnyugtatásul annyit elmondok, hogy a műszaki jelentkezések száma 18,6 százalékra nőtt a tavalyi 14,5 százalékkal szemben, ez 12 600 fő, és további adatokat is mondhatnék, de nem