Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
206 A munkával kapcsolatos perek többnyire háromhat hónapi munkabérről, megbízási díjról, vállalkozási díjkövetelésről szólnak. Így az eredeti előterjesztés alapján - kivéve természetesen azokat az eseteket, amiről államtitkár úr b eszélt - a 90 százaléka ezeknek a pereknek nem kerülhet felülvizsgálatra. Én azt gondolom, jellemző az - és ezt mindenki tudja, mondhatnám úgy is, köztudott , hogy például az iparosemberek, akik saját munkájukból élnek, mondjuk, egy szobafestőmázoló, nem munkaviszonyt létesítenek, hanem vállalkozók, kisvállalkozók. De ugyanígy elmondható ez más területre, mondjuk, a kereskedelmi ügynökökre, akik szintén nem munkaszerződést, hanem ügynöki szerződést fognak kötni. Az ilyen jogviszonyokból eredő jogviták jel legüket tekintve - hangsúlyozom még egyszer, nem a jogi helyzetet mondom, hanem a jellegükről beszélek - kifejezetten munkaügynek minősülnek, ezekre pedig nem vonatkoznak azok a kivételek és könnyítések, amelyekről államtitkár úr beszél. Úgy hiszem tehát, hogy helyes az, ha a jogalkotó a megváltozott társadalmi helyzetre tekintettel nemhogy nem szűkíti a munkavállalóknak a bírósághoz fordulással kapcsolatos jogait, a garanciális jogait, hanem önkritikát gyakorol az eddigi tevékenységével kapcsolatban a korm ány, és leginkább bővíti a munkavállalókra vonatkozó garanciális jogokat. Végül egypár szót szeretnék szólni elvi szinten is arról, ami ezt a témakört illeti, amiről egyébként Schiffer képviselő úr is beszélt talán két felszólalással ezelőtt. Én is hiszek abban az alapelvben, hogy mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a joghoz, fogalmazhatnék úgy is, hogy az egyik legfontosabb alapelv, ami a demokráciák történetében kijegecesedett, az a jog előtti egyenlőséghez és a joghoz való egyenlő hozzáférés esélye. Ezért én is azt gondolom, és azon az elvi állásponton vagyok, hogy nem lehet különbséget tenni a jogbiztonság elérésére vonatkozó garanciális szabályok alkalmazhatósága vonatkozásában pusztán a pertárgyérték alapján. Megoldást jelenthet a kis pert árgyértékű esetekben az, hogy eleve más eljárási rendben folytatják le ezeket az eljárásokat a kezdetektől fogva, ahogy egyébként a büntetőeljárásokban is sokkal inkább vagyok híve annak, hogy bizonyos kisebb súlyú jogellenes cselekményeket ne a büntetőelj árás keretében, hanem mondjuk, szabálysértési eljárás keretében folytassanak le. Ez az ügyek lefolytatását lényegesen fel fogja gyorsítani, anélkül, hogy egyébként garanciális elemek sérülnének. Ugyanez természetesen a polgári eljárásban is elképzelhető, d e az, hogy az eljárás végén - hadd fogalmazzak úgy - levágunk egy jogorvoslati lehetőséget azon ügyek esetében, ahol a pertárgyérték bizonyos összeghatárt nem halad meg, azt én semmiképpen sem tartom jogállami megoldásnak. Tudom, értem és el is fogadom azo kat a kritikákat, képviselőtársaim, amelyeket megfogalmaztak, nevezetesen, hogy volt szocialista kormányok is éltek ezzel a lehetőséggel, ezekkel az eszközökkel. Akkor sem értettem egyet ezzel, akkor ebben nem tudtam többségi álláspontot kialakítani. Azt g ondolom, hogy ma már többségi álláspontnak mondható ez a szemlélet a szocialista frakcióban. Ezt szeretném megerősíteni és képviselni mind a magam, mind a képviselőcsoport nevében. Ezt tehát tekinthetjük egyfajta változásnak is a szemléletmódot illetően eb ben a tárgykörben. A felülvizsgálat szabályai tehát meglátásom szerint módosíthatók, és valóban nem jó, ha az egy új harmad- vagy negyedfokú eljárást eredményez, azonban, ha módosítjuk, akkor egységesen kell azokat módosítani, és nem aszerint differenciáln i, hogy mi a pertárgyérték, hiszen ahogy többen elmondták képviselőtársaim, más egymillió forint egy magánembernek, egy csekély keresetű embernek, és más, mondjuk, egy nagy cégnek. Ez alapján… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Eg y perc hosszabbítás… (Az elnök jelzésére:) Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Szóval, ha ez alapján elvégzi a jogalkotó a differenciálást, akkor egy kifejezetten igazságtalan rendszert fog létrehozni, egy olyan rendszert fog létrehozni, ami éppen a kiskeres etűeknek, a kispénzű embereknek a jogérvényesítési lehetőségeit szorítja korlátok közé, míg azoknak, akiknek a perük nagyobb összegről szól, azoknak pedig kinyitja a jogérvényesítés lehetőségét. Én ezt elvi alapon ellenzem, úgyhogy kérem képviselőtársaimat , főleg kormánypárti képviselőtársaimat és a kormányt, hogy az általunk benyújtott módosító javaslatokat szakmai alapon fontolja meg.
