Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
193 de nekem teljesen más ezzel kapcsolatosan az álláspontom, szerintem éppe n hogy veszélyezteti az egységes bírói gyakorlatot, hiszen abban az esetben, ha az első és a másodfok a helyes indokainál fogva ugyanazt az ítéletet hozza, akkor az nem kerülhet el már a Kúriához, nincs helye felülvizsgálatnak, és folyamatosan kialakulhat egy hosszú távú gyakorlat abban a megyében, ami rossz gyakorlat, és nem lesz helye felülvizsgálatnak, s akkor teljesen életszerűen előfordulhat az, hogy két szomszédos megyében ugyanabban a tényállásban, ugyanannál a jogesetnél teljesen más ítélet fog szül etni, és sorozatban ez a gyakorlat fog kialakulni, akár évekig, évtizedekig, mert amíg nem születik esetlegesen bármilyen kezdeményezésre egy jogegységi eljárás, akkor nem lesz lehetőség arra, hogy megfelelő felülvizsgálat legyen, és hogy ezek az ügyfelek hozzájussanak a megfelelő jogorvoslathoz, amelyet egyébként a magyar alaptörvény is biztosít számukra. Ez tehát veszélyessé teszi a bírói jogalkalmazást. Másrészről ugyanilyen probléma merül fel, amikor az adóhatóságnál is bekorlátozzuk a felülvizsgálat le hetőségét, illetve azokban az esetekben, ahol az első és másodfok ellen nincs helye felülvizsgálatnak, nyilván elkényelmesítjük az eljáró bírókat, mert ha tudják, hogy ezek már semmilyen módon nem kerülhetnek felülvizsgálat alá, akkor akár előfordulhat a h anyagabb munkavégzés is, ami egyáltalán nem célszerű. Abban az esetben pedig, ha szélesebb körű a felülvizsgálat, akkor nyilván még alaposabb lesz a bírói munka, még jobban odafigyelnek a részletekre, tehát elképzelhető, hogy mégiscsak jobb a szélesebb kör ű felülvizsgálat. Én elhiszem azt, hogy amennyiben ezt szakmai indokok támasztják alá, és ez a szakmai indok éppen a Kúriától indul ki, nyilván a kisebb munkateher irányába való elmozdulás érthető az ő részükről, és az is érthető, hogy ezt támogatják. Nekü nk, jogalkotóknak nyilván az a felelősségünk, hogy megfelelően tudjuk mérlegelni, hogy az ez irányban történő elmozdulás, a munkateher könnyítése vagy a gyorsabb ügymenet áll a mérleg egyik serpenyőjében, míg a másik oldalon az, hogy minél több állampolgár , minél több ügyfél, minél több cég jusson hozzá ahhoz a jogos igényéhez, hogy jog szerinti igazságszolgáltatásban, ne pedig jogszolgáltatásban legyen része. Bár tudjuk, hogy adott esetben Magyarországon ez naiv szándék is lehet, hiszen nagyon sokan az iga zságukat keresik, aztán végül jogot kapnak, vagy így, vagy úgy. A munkaügyi perekben is változik a felülvizsgálat lehetősége. Itt is további szűkülésről beszélhetünk. Pozitív ebben a részben az, hogy itt nem 3 millió forintban jelöli meg az összeghatárt az előterjesztő, hanem jóval kisebb összegben, és ezt a minimálbérhez köti. Itt nyilván egy 500 ezer forint alatti értékről van szó. Mindenképpen pozitív, hogy ez itt megjelenik, mármint nem az, hogy megjelenik, hanem az, hogy nem 3 millió forintban van megh atározva. El lehet gondolkozni azon, hogy jóe a 0 érték, vagy pedig valóban az ötszörös minimálbér lenne a megfelelő összeghatár. Nagyon fontos az, ami benne van a törvényben, hogy vannak bizonyos esetek, amikor értékhatártól függetlenül, még ha akár egy forint kára sincs a munkavállalónak, akkor is van lehetősége a felülvizsgálatra. Ez nagyon fontos. A legfontosabb kérdések természetesen megtalálhatók a jogszabályban, tehát a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vitásságának az esetén. Ezek azér t fontosak, mert lehet, hogy adott esetben, amikor kezdődik egy ilyen eljárás, akkor még 0 forint, de a későbbiek során ez nagyon méltánytalan, illetve nagyon nagy összegű kárt is okozhatna akár a munkavállalónak, akár a munkáltatónak, és ilyen esetekben - mint például a fegyelmi eljárás, a kötelezettség vétkes megszegése miatt indított eljárás - nyilván helye lesz a felülvizsgálatnak. Ebben az esetben nagyon indokolt az, hogy valóban ne legyen az összegszerűségnek semmilyen határa, hanem ettől függetlenül is lehessen felülvizsgálatot kezdeményezni. Én ugyanígy elgondolkoznék azon, és talán jobbnak tartanám, ha adóügyekben is értékhatár nélkül lenne helye felülvizsgálatnak, éppen azért, amit már korábban kifejtettem, hogy ne alakulhasson ki olyan gyakorlat, amely alapján folyamatosan akár jogsértő döntést hozhasson a bíróság.
