Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 19 (204. szám) - Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
187 Megadom a szót Répássy Ró bert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces maximális időkeretben. Öné a szó. (Dr. Répássy Róbert: Bocsánat, csak…) Nem baj, az időt majd visszaforgatjuk. Megnyugtatom az államtitkár urat , hogy az elmúlt 45 perc tanulsága az, hogy így 9 óra 45re fölébredtek a képviselők, tehát egyre hevesebb reakciókat váltottak ki a napirend előtti hozzászólások. Az elején még lagymatag volt a dolog, utána már mindenkinek volt hangos véleménye, így az ön expozéjával valószínűleg belecsaphatunk a levesbe. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a türelmét. Tisztelt Ház! Tisztelt Kép viselőtársaim! Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/7676. számú… - bocsánat. (Iszik egy korty vizet. - Dr. Simicskó István dr. Józsa Istvánnal beszélget.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Közben kihasználom az időt, és megkérem az utolsó napirend előtti hozzászólás minden szereplőjét, hogy ha további vitájuk van az elhangzottakkal kapcsolatban, akkor azt oldják meg egymás mellett ülve vagy kint a folyosón, mert így nehezen fogja tudni az államtitkár úr elmondani a beszédét. Kösz önöm szépen. Folytathatja, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm még egyszer a szót, elnök úr. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat néhány jól kör ülhatárolható terület módosítását tartalmazza, ezért a törvényjavaslat főbb szabályozási céljainak összefoglalását tartom az expozé egyik legfontosabb feladatának. Elsőként a polgári perrendtartás módosításáról szükséges szót ejteni, amelynek célja a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás újraszabályozása. A szabályozás részleteinek kifejtése előtt engedjék meg, hogy a szabályozás okairól és céljairól tájékoztassam önöket, mivel úgy vélem, hogy amennyiben e célokkal a tisztelt Ház egyetért, a megvalósítását c élzó törvényjavaslatban foglalt szabályokat is támogatni fogja. A Kúria előtti felülvizsgálati eljárás kapcsán az első és legfontosabb megállapítás az, hogy ez egy rendkívüli jogorvoslat. Mit is jelent ez pontosan az elmélet és a gyakorlat szintjén? A joge lméletben rendkívüli jogorvoslatnak hívják azt a jogorvoslati lehetőséget, amelyet a jogalkotó a jogerős ítéletekkel, határozatokkal szemben enged annak érdekében, hogy amennyiben bármely okból kifolyólag - így különösen az alapul fekvő tényállás összetett sége, bonyolultsága folytán - az ügy érdemére, az ítéletre kiható jogszabálysértés történt volna, azt a legmagasabb bírói fórum orvosolni tudja. A gyakorlatban azonban némileg más a helyzet, a törvény ugyanis igen széles körben enged felülvizsgálati eljárá st, mintegy túlbiztosítva a bírósági eljárásokat. Ez a túlbiztosítás, a túl nagy számú jogorvoslati fórum, az elhúzódó eljárás pedig egy bizonyos ponton túl nemhogy nem segíti, éppen ellenkezőleg: hátráltatja a jogviták lezárását, hiszen a rendkívüli jogor voslat igénybevétele azt eredményezi, hogy a jogerős ítélet ellenére sem mondhatják azt a felek, hogy a jogvitájuk véget ért, a helyzet véglegesen rendeződött. Ennek elkerülése álláspontom szerint egy olyan elérendő cél, amelyet a jogalkotó nem kerülhet me g akkor, amikor dönt a felülvizsgálati eljárás szabályairól. (9.50) Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja e törvényjavaslattal az, hogy ésszerű korlátok közé terelje ezt az egyébként igen fontos jogorvoslati eljárást, és az is, hogy az eljárás valóban ren dkívüli jogorvoslatként működjön, azaz a jogerős ítéletek vizsgálata csak azokban az esetekben fordulhasson elő, amikor az valóban indokolt.
