Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. július 9 (214. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1604 nemzeti vidékstratégia egyik legfontosabb célja egy életképes agrár- és élelmiszertermelés, jó minőségű élelmiszerek előállítása, il letve jó minőségű élelmiszerek biztosítása a fogyasztók részére. Azt gondolom, hogy ennek első lépcsőfoka ez az új agrárkamarai törvény. Amikor a törvényalkotáshoz hozzáfogtunk, több gondolatot fogalmaztunk meg. Ahogy korábban is mondtam, nagyon lényeges s zempont egy EUkonform törvény létrehozása; ennek megfelelően tanulmányoztuk az Európai Unió agrárkamaráival kapcsolatos lehetőségeket, a francia és a lengyel modellt, és ennek alapján jutottunk arra a megoldásra, hogy a nálunk jelenleg működő agrárkamarák nem igazán jelenítik meg, illetve testesítik meg azokat az érdekeket, amelyek azoknak a gazdáknak, feldolgozóknak, kereskedőknek az érdekei lennének, amit Európában számos agrárkamara megtestesít. Ennek alapján jutottunk arra az álláspontra, hogy egy cent ralizált, más módon szervezett agrárkamarára van szükség, ugyanis a jelen pillanatban működő agrárkamarák megyei szervezete, vagyis hogy minden megyei kamara önálló jogi személy, veszélyezteti vagy nem igazán teszi lehetővé azt a működést, amit valójában a z agrárkamaráknak meg kéne testesíteni. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy agrárkamarára van szükség, és ez mellett persze szükség van a területi, megyei elv megtartására, de nem abban a formában, mint amit a korábbi agrárkamarák alkalmaztak és tettek magukévá . Az is meggyőződésünk, hogy egy új önálló agrárkamarai törvény lehetőséget ad a magyar agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek egy jól szervezett köztestület felállítására, és itt a “jól szervezett”en van a hangsúly. Abban is biztosak vagyunk, hogy eg y jól működő agrárkamara segítséget ad a gazdálkodók életének és tevékenységének megkönnyítésére, és partnere lehet a mindenkori kormányzatnak, kormányoktól függetlenül - szeretném kijelenteni. Van három olyan fontos szempont, amit a törvény megalkotásakor mindenképpen figyelembe kellett vennünk. Az egyik az, amit korábban elmondtam: mindenképpen csökkenteni kell az állami szerepvállalást ebben a körben. Az állami szerepvállalás csökkentése mellett viszont egy szolgáltatásbarát agrárkamarát kell létrehozni, vagyis közelebb kell vinni a szolgáltatást az ágazat szereplőihez. A harmadik nagyon fontos ismérv pedig, hogy az agrárkamarának pillért kell képezni a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágak mellett. Mindezt miért mondom? A jelenlegi agrárkamara egy ö nkéntes tagság alapján működő agrárkamara, ami azt jelenti, hogy az ágazat szereplőinek, vagyis az agrárágazat, az élelmiszergazdaság és a vidékfejlesztés szerepelőinek nem volt kötelező a tagság. (19.10) Ennek alapján nem is képviselhette megfelelően az ágazat szereplőit, mert egy nem kötelező tagság alapján működő kamara egyéni érdekeket testesít meg, és nem tudja az ágazat szereplőit olyan mértékben megjeleníteni akár az Európai Unióban, akár a kormányzattal folytatandó tárgyalások során, amilyen mérték ben meg kell hogy jelenítse. A jelenlegi Agrárkamarának ha az adatai nem csalnak, körülbelül 10 ezer tagja lehet, ugyanakkor a létrejövő új Agrárkamara az ágazat szereplői - az agrár, az élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési ágazat szereplői - révén kö rülbelül 400 ezer tagra határozható meg. Ez alapján a kamara gazdasági súlya is jelentősen változik. Olyan markánsan, olyan jól megjeleníthetően testesíti meg az ágazat szereplőinek érdekét, amely, azt gondolom, partnere lehet a kormányzatnak az Európai Un ió illetékes szervei, hatóságai előtti tárgyalásban, illetőleg megfelelő információkkal szolgálhat az ágazat szereplőinek. Tehát az önkéntes tagság semmiképpen nem biztosította azt a működést, azt a lehetőséget a kamarának, hogy köztestületként megfelelő s zerepet játsszon az agrárágazatban. Ezért a kormány által benyújtott törvény kötelező kamarai tagságot ír elő, és a kötelező kamarai tagság egyértelműen olyan lehetőséget biztosít az ágazat szereplőinek, lényegében egyesítve a teljes agrár- és élelmiszerg azdaság érdekeit, hogy megfelelő képviselettel rendelkezzen mind a kormányzat, mind pedig az Európai Unió illetékes hatóságai felé.
