Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
15 természet rendjét, és rövid távú célok érdekében kizsákmányolja a természetet. De azért tegyük hozzá, hogy szintén antropológiai hiba az, hogyha a radikális környezetvédelmi szemlélet érvényesül, amelyik nem tesz különbséget az ember és a természet többi szereplője között, sőt, sok esetben az utóbbit előnyben részesíti. A kereszténydemokrata szemlélet szerint a teremtett világ csúcsán az ember áll, érte van a világ, de azt védi és gondozza - ez a természe t arányos tisztelete. Két következmény fakad az elmondottakból. Az első az, hogy a fenntartható fejlődés az emberért van, az öncélú fejlődési kényszer ennek ellentmond. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a GDP fontos, de az ember és annak életminősége még fontosa bb. A második következmény az, hogy a fenntartható fejlődés nem csupán a környezeti károk enyhítését jelenti, hanem a gazdaságpolitikát és társadalompolitikát egyaránt átadó szemléletet, és szemléletváltásra van szükségünk. Miről is van szó a “Rió + 20” ko nferencián? Az elnök úr - mindnyájunk támogatásával - a víz kérdését fogja felvetni. Globális probléma ez, hiszen az egészséges ivóvíz kérdése világszerte nagy gondot jelent, és nagyon sokan vannak ettől megfosztva, de egyúttal magyar lehetőség is, hiszen Magyarország vízügyi nagyhatalom, ami részben azt jelenti, hogy vízkészletünk igen gazdag és tiszta, másrészt azt is jelenti, hogy vízügyi szakembereink nemzetközi szinten is elismertek. Az viszont tény, hogy folyóink nagy része, vizeink 95 százaléka a kör nyező országokból ered. (13.30) Ennek veszélyei is vannak, környezeti veszélyei; gondoljanak csak a ciánmérgezésre. Ez pedig még inkább megerősíti azt, ami nemcsak környezeti szempontból fontos, hanem sok más okunk is van rá, hogy a keletközépeurópai nép ek összefogását elősegítsük. Ez mindenképpen nemzeti érdek is. Még egy gondolat: elnök úr szándékozik egy Magyarországon megtartandó, vízzel foglalkozó konferencia gondolatát felvetni. Remélem, hogy ez támogatást fog kapni, s így hazánk érdekei és a globál is érdek találkozni fog itt Magyarországon is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében Illés Zoltán államtitkár úr jelentkezett szólásra. Megadom a lehetőséget. Parancsoljon! DR. ILLÉS ZOL TÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Parlamenti képviselői gyakorlatomból tudom, hogy általában az, amiben nagy egyetértés van, vagy a szavazások során a 100 százalékot megköz elíti a szavazati arány, annak nincs nagyon súlya. Mindenki elfogadja, mindenki legyint rá, menjünk tovább. Attól, hogy valamiben nagy egyetértés van az elvek szintjén, még nem következik, hogy egyetértés van alacsonyabb szinten is, akár a megoldások, akár a célok tekintetében. A riói konferencia a fenntarthatóság jegyében született, és húsz év után ismétlik ismételten Rio de Janeiróban. Tisztelt elnök úr, azt kell mondanom, hogy vajmi kevés történt az elmúlt húsz évben globális tekintetben, a környezet- és a természetvédelem tekintetében. Nem én mondom, hanem bárki, aki körbenéz, tapasztalhatja a saját életében, de halljuk a híradásokat is: környezet- és természetvédelmi tekintetben a glóbusz egyáltalán nincs jobb helyzetben, mint amilyen helyzetben húsz év vel ezelőtt volt. Ha megnézzük az ökológiai lábnyomot, kiderül, hogy négy Földre lenne szükség ahhoz, hogy az 1970es átlag amerikai életszínvonalon a világ összes, 7 milliárd emberét ellássa ez a földgolyóbis. Lehetetlenség! Rióban kísérletet tesznek a vi lág országai, több mint 190 ország, hogy egy egységet alapítsanak, és előremutató döntéseket hozzanak, vajmi kevés reménnyel. A riói konferenciának három célja van: a társadalmi igazságosság szolgálata, leginkább a szegénység csökkentése, munkahelyteremtés ek többek között, a zöldgazdaság erősítése környezetvédelmi szempontból, valamint a
